A közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint5. § Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának a 4. §-ban írtakon felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet A HCM alapszabályába az elmúlt ősszel betettük a következőtA HCM - az 1997. évi CLVI törvény 5. § a) pontjával összhangban - az alkotmány 70/A § (3) bekezdésében, az 1982.évi 10. törvényerejű rendelet (a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről) 2. Cikk e) pontban, az f) pont második fordulatában, 3. Cikk (a jogszabályalkotásra vonatkozó rendelkezés kivételével), 5. Cikk a) pontjában, 12. Cikk 1. bekezdésében, 15. Cikk 1. bekezdésében írott állami feladatokat átvállalva, a 2174/1997. (VI. 26.) Kormány határozat (a Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési programról) 1. sz. Mellékletének 1. b) és c), 2. a), 4., 5. a) és b), valamint 7. a) pontjában foglalt állami feladatok megvalósításával, az alapszabályban meghatározott céljaira és tevékenységére figyelemmel, ingyenes jogi tanácsadás nyújtásával, jogsegélyszolgálat működtetésével segíti az alkotmány 54., 55. és 59. §-aiban biztosított jogaiban sérelmet szenvedett bármely személy igényeinek bírói úton történő érvényesítését. Kértük a kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítást a Fővárosi Bíróság részére A bíróság első végzéseFővárosi Bíróság1363 Budapest, Pf. 16. 7.Pk.60.617/1996/12. VÉGZÉS A Fővárosi Bíróság a Habeas Corpus Munkacsoport kiemelkedően közhasznú minősítés iránti kérelmével kapcsolatban felhívja, hogy az alábbi hiányokat 30 napon belül pótolja. A hiánypótlási határidő elmulasztása - amely miatt igazolásának helye nincs -, illetve a hiánypótlás hibás vagy hiányos előterjesztése esetén a bíróság a kérelmet elutasítja. 1.) Módosítani kell az alapszabály 21. pontját a közfeladat tényleges átvállalását illetően. A Ksztv. 5. §-ára tekintettel a kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítéséhez a közhasznú követelményrendszert meghaladóan az alapszabálynak tartalmaznia kell, hogy a szervezet közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az idézett rendelkezésre tekintettel a kiemelkedően közhasznúvá minősítées mellőzhetetlen feltétele, hogy a szervezet létesítő okiratában pontosan meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, illetőleg azt a rendelkezést, amelyből megállpítható, hogy a szervezet olyan közfeladatot lát el, vállal magára, amelyet egyébként a megjelölt jogszabály alapján állami szervnek vagy önkormányzatnak kell ellátnia. Az ismételt kérelem mellékleteként becsatolt alapszabályban olyan jogszabályokat tüntettek fel, amelyek nem konkrét közfeladatot fogalmaznak meg. Az 1982. évi 10. tvr. a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának elszámolásáról New YOrkban elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szól, és az egyezményben résztvevő államok kötelezettségeit, vállalásait - tehát nem konkrét állami szervek, vagy helyi önkormányzatok feladatait - rögzíti, míg a 2174/1997./VI. 26. Korm. határozat a Nők Világkonferenciáján elfogadott Nyilatozatban megfogalamazott feladatok magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési program 1. sz. Mellékletének megjelölt ponjai olyan cselekvési programot fogalmaznak meg, amelyben a felelős miniszter személyét jelölik ki a Nyilatozatban megfogalamazott feladatok megvalósítására. Ezek a feladatok azonban ugyancsak nem közfeladatok - bár kétségkívül társadalmi szempontból fontos teendők -, mivel nem állami intézmény, vagy helyi önkormányzat hatáskörébe utalt feladatként - tehát közfeladatként - határozzák meg ezeknek az ellátását. 2.) [...] 3.) Csatolni kell a fentiek szerint módosított alapszabályt egységes szerkezetben, a nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó szabályzatokat, valamint a módosított alapszabályt elfogadó taggyűlés jegyzőkönyvét és jelenléti ívét. Budapest, 2003. október 29. Dr. Balogh Margit bíró Válaszunk a bíróság első végzéséreÁllásfoglalása Fővárosi Bíróság 7.Pk.60.617/1996/12. sz. végzése 1. pontjával kapcsolatban Az 1982. évi 10. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott ENSZ-egyezményben a magyar állam számos olyan kötelezettséget vállalt, mely alapján az államnak feladatokat kell ellátnia a nők férfiakkal való egyenjogúsága érdekében, a nők emberi jogainak biztosítása és a nőkkel szemben megkülönböztető társadalmi gyakorlatok visszaszorítása terén. Az állam feladatait szervei útján látja el. Ebből következik, hogy az állam által nemzetközi szerződésben vállalt feladatok az állam valamely szervére rónak feladatokat. Az állam feladatai kétséget kizáróan valamely állami szerv feladatai, hiszen az állam feladatait szervei útján látja el. Kérdés csupán az lehet, hogy e feladatok mely állami szervéi. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 5. §-a szerint kiemelkedően közhasznú szervezetté az a szervezet minősíthető, amely "közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia". Az idézett törvény nem szabja feltételül, hogy az állami feladatot megállapító törvénynek vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabálynak meg kellene jelölnie, hogy konkrétan mely állami szerv feladatáról van szó. A CEDAW Egyezmény nem kizárólag jogalkotó és hatósági (bűnüldözés, rendészet, igazságszolgáltatás, stb.) feladatokat ró a részes államokra, hanem olyan feladatok sokaságát is, melyeket számos országban, s így Magyarországon is egyebek között társadalmi szervezetek végeznek el. Az, hogy a magyar jogalkotó szervek az ENSZ említett nőjogi egyezményének Magyarország általi ratifikálása óta eltelt 21 évben -- a jogalkotói és hatósági feladatok igen súlyos hiányosságain túl -- elmulasztották az Egyezményből fakadó nem jogalkotói vagy hatósági állami feladatoknak az egyes állami szervek közötti pontos kiosztására vonatkozó törvények és más jogszabályok meghozatalát is -- sajnálatos és az Egyezményt súlyosan sértő tény, amely azonban nem változtat azon, hogy valamely állami szervnek az Egyezményből fakadó feladata az Egyezmény Magyarország általi teljesítésének biztosítása. A magyar jogalkotó szervek feladata, hogy a magyar jogrendet az Alkotmány 7. § alapján összhangba hozzák a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekkel. Az állam nemzetközi szerződésben vállalt feladatai az állami szervek feladatai, melyek akkor is fennállnak, ha azokat az állam nem vagy csak részlegesen teljesíti. A Habeas Corpus Munkacsoport álláspontja szerint ezért kiemelkedően közhasznú minősítést kell, hogy kapjanak az olyan társadalmi szervezetek, melyek az ENSZ CEDAW Egyezményében rögzített, a részes államok által vállalt feladatokat látnak el. A fenti állásfoglalást a Habeas Corpus Munkacsoport taggyűlése 2003. december 18-án fogadta el A bíróság második végzéseFővárosi Bíróság1055 Budapest, Markó u. 27. 7. Pk. 60.617/1996/14. VÉGZÉS A Fővárosi Bíróság a Habeas Corpus Munkacsoport kiemelten közhasznú fokozatba történő átminősítése iránti kérelmet elutasítja. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. INDOKLÁS A Habeas Corpus Munkacsoport - HCM - szervezetet a bíróság 7046 sorszám alatt nyilvántartásba vette, majd utólag közhasznú fokozatban közhasznú szervezetté nyilvánította. A képviselő 2004. március 29-én kérelmet terjesztett elő a kiemelten közhasznú fokozatba történő átsorolása iránt. Kérelmében előadta, hogy az alkotmány 70/A § (3) bekezdésében "a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról" 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 10. tvr. 2. Cikk e) pontban, az f) pont második fordulatában, a 3. Cikk, 5. Cikk a) pontjában, a 12. Cikk 1. bekezdésében, 15. Cikk 1. bekezdésében írott állami feladatokat átvállalva; valamint a 2174/1997. (VI.26.) Kormányhatározat ( a Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési programról) 1. sz. Mellékletének 1.b) és c), 2. a), 4, 5. a) és b), valamint 7. a) pontjában foglalt állami feladatok megvalósításával, az alapszabályban meghatározott céljaira és tevékenységére figyelemmel, ingyenes jogi tanácsadás nyújtásával jogsegélyszolgálat működtetésével segíti az alkotmány 54., 55. és 59. §-aiban biztosított jogaiban sérelmet szenvedett bármely személy igényeinek bírói úton történő érvényesítését. A Fővárosi Bíróság korábban kiadott hiánypótlására felhívó végzésére benyújtott "Állásfoglalás" elnevezésű beadványában előadta, hogy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. -Ksztv.- 5. §-a nem szabja feltételül, hogy az állami feladatot megállapító törvénynek vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabálynak meg kellene jelölnie, hogy konkrétan mely állami szerv feladatáról van szó. Előadása szerint a HCM az ENSZ CEDAW Egyezményében rögzített, a részes államok által vállalt feladatokat látnak el, így függetlenül attól, hogy az állam elmulasztotta az Egyezményből fakadó nem jogalkotói vagy hatósági állami feladatoknak az egyes állami szervek közötti pontos kiosztására vonatkozó törvények és más jogszabályok meghozatalát is, nem változtat azon, hogy valamely állami szervnek az Egyezményből fakadó feladata az Egyezmény Magyarország általi teljesítésének biztosítása, amelyet a HCM a cél szerinti feladatai között felvállalt. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény -Ksztv.- 5. § a) pontja értelmében a kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételhez meghatározott feltétele teljesítésén túl az is szükséges, hogy a szervezet a közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lásson el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az idézett törvényi rendelkezés értelmében a kiemelkedően közhasznú minősítést elnyerni szándékozó szervezetek egyrészt a célul tűzött közfeladatok tényleges ellátására vállalkoznak; másrészt a Ksztv. 5. § a) pontjának további megszorító rendelkezése szerint a közfeladatok sorából is csak azokhoz fűzhető a kedvezőbb jogi minősítés, amelyekhez állami, illetőleg önkormányzati ellátási kötelezettség kapcsolódik. Ebből következően ha az állami, illetőleg önkormányzati közfeladat ellátás nem törvényi kötelezettség - tehát nincs olyan jogszabály, amely valamely feladatot állami vagy önkormányzati intézmény hatáskörébe utal - vagy ha az állami, önkormányzati feladatellátás nem közfeladati jellegű, vagy bár nyilvánvalóan közérdekű, de nem valamely kötelezően jelentkező közösségi feladatot megoldó, hanem csak azt segítő, támogató, akkor a kiemelkedően közhasznú minősítéshez szükséges törvényi feltétel teljesüléséről nem beszélhetünk. A kérelmező által hivatkozott egyik jogszabály, az 1982. évi tvr-el kihirdetett, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott ENSZ-egyezmény szerint a magyar állam többféle -részben jogalkotási, részben jogalkalmazási- kötelezettséget vállalt magára a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának a kiküszöbölése érdekében. Nem utalja azonban a jogszabály ezeket a -kétségkívül közérdekű és fontos- feladatokat konkrét állami szerv, vagy helyi önkormányzat hatáskörébe, így a nemzetközi egyezmény szerinti állami feladatvállalás nem tekinthető olyan közfeladatnak, amelynek a konkrét állami szerv vagy önkormányzat helyett történő végzése a társadalmi szervezet kiemelkedő közhasznúságát megalapozná. A kérelmező alapszabályában megjelölt másik jogszabály, a 2174/1997. (VI.26.) Korm. határozat - a Kormány által a Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott egyes szakfeladatok megvalósítását szolgáló cselekvési program jóváhagyásáról, illetve a szakfeladatok végrehajtásáért felelős miniszterek feladatainak a meghatározásáról szól. Ez a jogszabály olyan általános jogalkotási, illetve jogalkalmazási feladatokat ró a munkaügyi, művelődési és oktatási, illetve igazságügyi miniszterekre, amelyek megvalósítása és a feladatok saját hatáskörben történő szabályozása megfogalmazhatna olyan közfeladatokat, amelyek magára vállalásával társadalmi szervezet a kiemelkedően közhasznú minősítéshez kellő jogalapot szerezne. Ilyen jogszabályok létrejöttére azonban a kérelmező maga sem hivatkozott, illetve sérelmezte, hogy az állam a nevezett egyezményben megjelölt kötelezettségeit a mai napig ne teljesítette. Tény tehát, hogy a kérelmező alapszabályában megjelölt jogszabályok nem tartalmaznak olyan közfeladatokat, amelyek átvállalása jogi alapot adna a kiemelkedően közhasznú minősítés megszerzéséhez. Ezért a kiemelkedően közhasznú fokozatba történő átsorolás iránti kérelmet el kellett utasítani. Budapest, 2004. április 5. Dr. Balogh Margit bíró FellebbezésFővárosi Ítélőtáblamint másodfokú bíróság 7. Pk. 60.617/1996/14. Tisztelt Ítélőtábla! A Fővárosi Bíróság a 7046 sorszám alatt nyilvántartott Habeas Corpus Munkacsoport (továbbiakban: HCM) kiemelten közhasznú fokozatba történő átminősítése iránti kérelmét elutasító végzése ellen a nyitva álló határidőn belül ezúton fellebbezéssel élek, és kérem a T. Ítélőtáblát, hogy az alábbiakban előadott fellebbezési kérelmemnek helyt adni szíveskedjék. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 5. §-a szerint kiemelkedően közhasznú szervezetként az a szervezet kerülhet nyilvántartásba vételre, amely "közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia". A HCM kérelmében az idézett törvényhely jogalapjául a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott ENSZ-egyezményt kihirdető 1982. évi 10. törvényerejű rendelet (továbbiakban: CEDAW Egyezmény) 2. cikk e) pontját, f) pontjának második fordulatát, a 3. cikket, az 5. cikk a) pontját, a 12. cikk első bekezdését és a 15. cikk 1. bekezdését, továbbá pedig a a Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési programról szóló 2174/1997. (VI.26.) korm. határozat (továbbiakban: Cselekvési Program) 1. sz. Mellékletének b) és c) pontját, 2. a) pontját, 4. pontját, 5. a) és b) pontját, valamint 7. a) pontját jelölte meg. A Fővárosi Bíróság elutasító végzésében azzal érvelt, hogy a hivatkozott két jogforrásban, noha közérdekű és fontos állami feladatok kerültek megfogalmazásra, ezek mégsem tekinthetőek olyan közfeladatoknak, melynek a konkrét állami szerv vagy önkormányzat helyett történő végzése megalapozná a szervezet kiemelkedő közhasznúságát, tekintettel arra, hogy ezek az állami feladatot megállapító jogi normák nem jelölik meg, hogy pontosan mely állami szerv feladatáról van szó. A Fővárosi Bíróság végzésében kifejtette továbbá, hogy mivel a HCM által hivatkozott jogforrások nem utalják a kijelölt feladatokat valamely állami/önkormányzati intézmény hatáskörébe, így azok nem minősíthetők kötelezően jelentkező közösségi feladat megoldásaként, csupán azt segítő, támogató tevékenységként, s ennek folytán a kiemelkedően közhasznú minősítéshez szükséges törvényi feltétel nem teljesül. Ezen utóbbi érv kapcsán, csupán azt jegyezném meg, hogy a vonatkozó bírói joggyakorlat a segítő, támogató tevékenység meghatározását nem ahhoz köti, hogy a feladatvégzés kötelezettje jogszabályban kijelölt állami, önkormányzati szerv-e vagy sem, hanem, hogy a szervezet a tevékenységet maga végzi-e vagy ahhoz csupán kiegészítően kapcsolódik. Mind a CEDAW Egyezményben, mind a Cselekvési Programban az állam számos olyan konkrét kötelezettséget vállalt, mely alapján az államnak feladatokat kell ellátnia a nők férfiakkal való egyenjogúsága érdekében, a nők emberi jogainak biztosítása és a nőkkel szemben megkülönböztető társadalmi gyakorlatok visszaszorítása terén. Kétségkívüli tény, hogy a magyar jogalkotó szervek az eltelt 21 (!!!) év alatt nem teljesítették a CEDAW Egyezményből fakadó nem jogalkotói vagy hatósági állami feladatoknak az egyes állami szervek közötti pontos kiosztására vonatkozó törvények és más jogszabályok meghozatalát, mint ahogy azt sem vitatom, hogy a Cselekvési Programban kijelölt felelős államigazgatási szervek 6 év alatt nem hajtották végre a Programból rájuk háruló feladatvállalásokat. Ezekért a mulasztásokért azonban társadalmi szervezetek nem szankcionálhatók. Álláspontunk szerint kiterjesztő jogértelmezés esetén az említett állami mulasztás joggal való visszaélésnek minősül, melyért a mulasztón kívüli felet joghátrányban részesíteni semmi esetre sem nevezhető a bíróság részéről jogszerű megoldásnak. A Fővárosi Bíróság sérelmezett határozatának elfogadása azt jelentené, hogy az állam jogszabályban - nemzetközi egyezményben - foglalt vállalásai komolytalanok, a feladatok rajta számon nem kérhetők és nemzetközi kötelezettségei alól minden további nélkül kibújhat, amennyiben elmulasztja az azok tényleges végrehajtására irányuló intézkedések megtételét. Ez a fajta gondolatmenet végső soron megkérdőjelezi az Alkotmányban rögzített jogállamiságot és a jogbiztonságot. Véleményünk szerint, amikor a Fővárosi Bíróság elutasító végzésében arra hivatkozik, hogy az állami feladatvállalás általánosságban, nem pedig egyedi állami szervekre lebontva került meghatározásra, egyrészt figyelmen kívül hagyja, hogy a Cselekvési Program a nemzetközi szinten kijelölt feladatok elvállalásával egyidőben kijelöli a felelős minisztereket és a teljesítési határidőket, másrészt pedig arról, hogy a kormány a többek között a kérelem alapjául szolgáló CEDAW Egyezményben és a Cselekvési Programban rögzített közfeladatokat olyannyira közérdekűnek és hangsúlyosnak tartotta, hogy arra önálló kormányhivatalt hozott létre. Az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörét szabályozó 107/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. §-ában kimondja: "Az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: tárca nélküli miniszter) közreműködik a nőket ... érintő egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló tevékenységben, az egyes társadalmi csoportok kirekesztettségének mérséklésében, az esélyteremtés összkormányzati tervezésében, programjainak kialakításában, fő feladata az esélyegyenlőségi szempontok megjelenítése és érvényesítése a kormányzati tevékenységben, az előítéletesség csökkentése és az esélyteremtés érdekében a civil társadalommal való kapcsolattartás." Végezetül kiemelném, hogy valamely jogszabály alkalmazása során elsőrendű szempont a jogalkotói szándék felismerésére törekvés, ez legtöbb esetben a grammatikai jogértelmezést is megelőzi. A Ksztv. bevezetőjében szerepel, hogy a törvény alkotásának célja volt többek közt a társadalmi szervezetek közszolgáltatások terén végzett tevékenységének elősegítése. A Ksztv. kommentárja szerint közszolgáltatásnak minősül az állam feladatellátása során létrehozott, közszükségleteket kielégítő termék és szolgáltatás. Ebből tehát következik, hogy a közszükséglet határozza meg, hogy mi minősül közfeladatnak, közszolgáltatásnak. Az pedig minden kétségen felül áll, hogy a hivatkozott jogforrásokban nevesített feladatvállalások közszükségletet elégítenek (elégítenének) ki. Abban az esetben, ha ezen közszükségleteket az arra kötelezett állami szervek, illetve az állam nem elégíti ki, maga a szükséglet még változatlanul fennáll, s éppen e szükségletek kielégítésére hivatottak többek közt a kiemelkedően közhasznú szervezetek. Amennyiben az állam nem végzi el a közszolgáltatásokat, felelőssége továbbra is fennáll a szolgáltatási területeken. Mindezek alapján a Habeas Corpus Munkacsoport álláspontja szerint kiemelkedően közhasznú minősítést kell hogy kapjanak azok a társadalmi szervezetek, melyek akár a CEDAW Egyezményében rögzített, a részes államok által vállalt feladatokat látnak el, akár a Cselekvési Programban konkrétan meghatározott tevékenységeket végzik. Ezért kérem a T. Ítélőtáblát, hogy az elsőfokú végzést megváltoztatni és a HCM kiemelten közhasznú minősítése iránti kérelemnek helyt adni szíveskedjék. Kelt Budapesten, 2004. április 29-én, csütörtökön Tisztelettel: Juhász Géza Habeas Corpus Munkacsoport, igazgató | ||
English version
