Miért kerülnek oldalanként 100 forintba a bírósági iratok?

Indokaim:

I.

1. Az 1973. évi I. tv. 404. § (1) bek. m.) pontjában adott felhatalmazás alapján rendelkezik a 4/1991. (III. 14.) IM-BM együttes rendelet a büntetőeljárás során keletkezett iratokból történő másolat adás részletes szabályairól. A R. 1. § (1) bek. a Be.-vel összhangban szabja meg a jogszabály személyi hatályát: e rendelet alapján kaphat másolatot - többek között - a sértett, a terhelt, s a védő is.
A R. 5. § (3) bek. értelmében a másolatért illetéket kell fizetni, mégpedig az 1990. évi XCIII. tv. melléklete IV. címében meghatározottak szerinti mértékben. Az utaló szabályban felhívott 1990. évi XCIII. tv. melléklete IV. cím 1. pontja nyomán a magyar nyelvű másolat ill. kivonat illetéke oldalanként 100 Ft, az idegennyelvűé 200 Ft, a nem-hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 Ft. Az egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyv illetéke oldalanként 50 Ft, de legalább 200 Ft.
A Be. rendelkezik arról, hogy a R. 1. § (1) bek.-ben említett személyek az eljárás mely szakaszában, mely iratokról kaphatnak másolatot.

2. A terheltnek (ill. védőjének) - az iratmásolatok ellenében - az eljárás során való illetékfizetésre kötelezése, alábbiak miatt sérti az ártatlanság vélelmének az Alkotmány 57. § (2) bek.-ben írott alkotmányos elvét.
A másolati költség, mint az eljárás során felmerülő szükséges kiadás, bűnügyi költség, mivel ugyanazon ismérvekkel bír, mint a bűnügyi költségről rendelkező határozatokban szereplő egyéb költségtényezők.
A bűnügyi költség viselése a büntetőjogi felelősséghez kapcsolódó járulékos szankció. Az Alkotmány 57. § (2) bek. alapján, büntetőjogi felelősséget jogerős bíróság állapíthat meg, e nélkül a büntetőjogi felelősség erkölcsi és anyagi következményeit senkivel szemben sem lehet alkalmazni.
A magánvádlónak az eljárás kimenetelétől független kötelezése illetékfizetésre az iratmásolatok ellenében, sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot (Alkotmány 57. § (1) bek.).
Az államnak mindkét esetben lehetősége lenne arra, hogy az eljárás eredményétől függően - például a bűnügyi költség viseléséről rendelkező határozat (Be. 217-218. § és 328. §) részeként - rendelkezzen az iratmásolás költségeinek viseléséről. Jelenleg a terheltnek ártatlansága esetén is, a magánvádlónak pedig a magánvád jogerős beigazolódása esetén is viselnie kell a bűnügyi költség egy részét. Az iratmásolat költségének bűnügyi költség - jellegén ugyanis nem változtat az a körülmény , hogy megfizetésére illeték formájában kötelezi az érintettet az állam. Az eljárási költségek viselése tipikusan az eljárás eredményétől függő jogintézmény - büntető ill. polgári eljárásban egyaránt. A hatályos szabályozás a terhelt (védő) esetében ennyiben - indokolatlanul - áttöri az ártatlanság vélelmét, a sértettként fellépő magánvádlóval szemben pedig méltánytalan, az igazságosság követelményével ellentétes megoldás.

3. Az iratmásolás (fénymásolás) költségigénye - jelenleg Magyarországon - kb. 10 Ft. A R. 5. § (3) bek.-ben felhívott szabályozás - minden, az 1. § (1) bek.-ben említett személyre kiterjedően - ugyanakkor az illetéket a valós költségigény kb. tízszeresében határozza meg. A büntetőeljárás során keletkező iratanyag terjedelme több száz, gyakran több ezer oldal. A terhelt, s a védő számára ez legalább több tízezer, de akár több százezer forintos költséget is jelenthet (még a sértett esetében is tipikusnak mondható a tíz-húszezer forintos kiadás).
Az iratmásolással járó terhek tehát a sértett esetén is kb. felét teszik ki a kötelező legkisebb munkabérnek, a terhelt (védő) esetében pedig sokszorosát jelentik az átlagjövedelemnek, ill. a kirendelt védő részére járó díjazásnak.

4. Az illeték mértéke - önmagában - általában nem képezheti alkotmányos vizsgálat tárgyát.
Az iratmásolás bekerülési költségigényéhez és az érintett személyi kör jövedelmi viszonyaihoz képest azonban az illeték mértéke már olyan mértékben - indokolatlanul - túlzott, hogy az már alkotmányos alapjogok érvényesülését közvetlenül veszélyezteti. A szabályozás ezért alkotmányellenes.
Az eljáró hatóságok, így a vádhatóság is, birtokában vannak mindazon iratoknak, melyekhez a terhelt (védője) csak jelentős és aránytalan anyagi áldozat árán juthat hozzá, s ez a helyzet sérti a "fegyveregyenlőség" - Alk. 57. § (1) bek.-ből levezethető - alkotmányos büntető-eljárásjogi alapelvét. A szabályozás egyszersmind komolyan akadályozza a védőt feladata ellátásában, s így sérti az Alk. 57. § (3) bek.-ben biztosított védelemhez való jogot.
A R. 1. § (1) bek.-ben említett további személyeket az iratmásolati illeték aránytalanul magas mértéke akadályozza abban, hogy a jogaik megsértése miatt folyamatban lévő eljárásban az őket megillető eljárási jogosítványokkal éljenek, s így az Alk. 57. § (1) bek.-ben írott alapvető joguk - a bírói jogvédelemhez, a bíróság előtti egyenlőséghez, s a tisztességes eljáráshoz - sérelmet szenved.

5. A szabályozás, fentiek miatt, alapvető jogot korlátoz - ráadásul szükségtelenül és aránytalanul.
Az 1990. évi XCIII. tv. melléklete IV. címe nem vonatkozik a büntetőeljárásra. A törvényi helyet a R. 5. § (3) bek. rendeli alkalmazni büntetőeljárás során. Ebből következően az alapvető jog korlátozását a R. 5. § (3) bek. tartalmazza, jóllehet az Alk. 8. § (2) bek. értelmében az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani.
A másolati illeték mértéke önmagában törvényi szabályozást nem igénylő részletszabály. A fentebb részletezett aránytalanság miatt azonban akkor is csak törvényi szinten lenne elfogadható a rendelkezés, ha az aránytalanság egyébként alkotmányosan indokolt lenne.

II.

A másolat-készítési jognak, csakúgy, mint általában az eljárási jogosítványoknak, az eljárás egész tartama alatt szavatoltnak kell lennie.

6. A Be. a büntetőeljárás általános szabályairól szóló V. fejezetében, a 119/B § alatt rendelkezik a másolat készítéséről a hatóság iratairól.
A hatóság irataiba betekinthetnek, ill. azokról másolatot készíthetnek a R. 1. § (1) bek.-ben említett személyek. A büntetőeljárásban résztvevő személyek (Be. III. fejezet) iratbetekintési joga eltérő mértékű, erre a legszélesebb jogosítvánnyal a terhelt és védője rendelkezik. Az iratokba ezenfelül, törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben, a büntető ügyekben eljáró hatóságok (Be. II. fejezet), valamint a Be. IV. fejezetében szabályozott módon a tanú és a szakértő is betekinthet.
A büntetőeljárás iratai, a gyakorlatban, a szakértő és a nyomozás felügyeletét ellátó ügyész részére megküldésre kerülnek.

7. A Be. nem tartalmaz garanciális szabályt arra nézve, hogy a betekintési joggal is érintett hatósági iratoknak mennyi példányban kell rendelkezésre állniuk az eljáró hatóságnál.
A törvényi garancia hiánya azt idézi elő, hogy az iratbetekintésre és másolat készítésére jogosultak e jogaikkal az eljárás egyes szakaszaiban élni nem tudnak.
Számtalanszor előfordul, hogy a jogosult az iratokba nem tud betekinteni, mert azok éppen "bírónál vannak", vagy - a konkrét esetben (ld. IV. f.) - folyamatosan az eljáró szakértői intézet tanulmányozza azokat, saját székhelyén.
E jogalkotói mulasztás éppen ezért veszélyezteti a "fegyveregyenlőség", a tisztességes és igazságos eljáráshoz fűződő jog (Alk. 57. § (1) bek.), valamint a védelemhez való jog (Alk. 57. §/3) bek.) maradéktalan érvényesülését.

III.

8. Az Alk. 57. § (1) bek. kapcsán a 44/1991. ABh. rögzítette, "hogy a törvény elé jutás feltételei és a törvény előtt a bizonyítás módja is mindenki számára azonosak legyenek". "A személyek alanyai, alakítói és nem tárgyai, ` elszenvedői ' a bírósági eljárásnak." (59/1993. ABh.). A tisztességes eljárás (fair trial) követelménye az 57. § többi garanciájának teljesedését is átfogja (6/1998. ABh.).

9. Az Alk. 57. § (3) bek.-t értelmezve, a 25/1991. ABh. kimondta, hogy a védelemhez való jog alkotmányos büntetőeljárási alapelve az eljárás egész menetében számtalan részletszabályban ölt testet, így például a büntetőeljárás alá vont személy azon jogaiban, ill. a hatóságok azon kötelezettségeiben realizálódik, amelyek biztosítják, hogy a vele szemben érvényesített büntetőjogi igényt megismerje, arról álláspontját kifejthesse, az igénnyel szembeni érveit felhozhassa. "A védelemhez való jog tartalmát képezik a védő azon eljárási jogosítványai, ill. a hatóságok azon kötelezettségei, amelyek részéről a védelem ellátását lehetővé teszik." Az ügy megismerésére és a védekezésre való felkészülésre vonatkozó jogokat már a 25/1991. ABh. is az eljárás alá vont személyeket - védőjükre is kiterjedően - az eljárás minden szakaszában megillető védelem joga, mint alapvető alkotmányos jog részének tekintette. "A vádirat birtokolása alapvető fontosságú a tárgyalásra felkészüléshez mind a terhelt, mind a védő számára" (25/1991. ABh., 6/1998. ABh.).

10. Az állam intézményvédelmi kötelezettsége azt jelenti, hogy gondoskodnia kell az alapvető jogok érvényesüléséhez szükséges feltételekről (64/1991. ABh.). Ehhez hozzátartozik, hogy az igazságszolgáltatás igénybevételéhez szükséges támogatási rendszert kell kiépítenie (1074/B/1994. ABh.).
A büntetőeljárás költségeinek viselése tárgyában a T. Alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy azzal a személlyel szemben, akinek büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, nem alkalmazható olyan jogkövetkezmény, amelyet a jog egyébként a bűnössé nyilvánításhoz kapcsol (401/B/1992. ABh.).

IV.

11. [ügyfél neve] IV. r. vádlottja a jelenleg másodfokon ... BF. .../2000. számon a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban levő büntetőügynek.
Az elsőfokú eljárás során - mint arról az elsőfokú határozat 76. oldala is tanúskodik - a vádlott és védője számára a bíróság az irattanulmányozást biztosítani nem tudta, mivel a hatósági iratok szinte állandóan a bíróság épületén kívül voltak (ld. 7. pont).
[Ügyfélnek] emiatt sérült a bíróság előtti egyenlőséghez, a tisztességes eljáráshoz, s a védelemhez fűződő alkotmányos joga.

12. Az elsőfokú eljárásban csak a tárgyalási jegyzőkönyvek iratmásolása 46.200.- Ft költséget jelentett. A másodfokú eljárás során az iratanyag jelentés bővülése várható (ld. 4. pont). Ilyen mértékű költség már akadályozza a fair eljáráshoz, a bíróság előtti egyenlőséghez és a védelemhez fűződő jogok érvényesítését, s a büntetőjogi felelősség megállapításától független viselése az ártatlanság vélelmét áttörő anyagi természetű szankció.
Az elsőfokú határozat hivatkozott és kivonatolt részét, valamint az iratmásolást igazoló számla másolatát a meghatalmazással együtt mellékelem.


Budapest, 2001. február 3.


Tisztelettel: