|
Az Alkotmánybíróság 2005. április 26-án (mások mellett) a Habeas Corpus Munkacsoport indítványára megállapította: az Országgyűlés alkotmányellenes helyzetet idézett elő olyan illetékszabályok megalkotásának elmulasztásával, amelyek kizárják a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét és a védelemhez való jog lényeges tartalmának korlátozását a büntetőeljárás során keletkezett iratok másolatáért - a terhelt, a védő és a fiatakorú terhelt törvényes képviselője által - fizetett illeték előírása útján. Az Alkotmánybíróság arra hívta fel az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2005. végéig tegyen eleget.
A Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) jogsegélyszolgálata rendszeresen szembesült azzal, hogy a peres eljárásokban résztvevő személyek ügyük iratainak másolatáért oldalanként 100 Ft illetéket kötelesek leróni, ha a perre való felkészüléshez az iratokat szükségesnek ítélik. Ez a szabály vonatkozik mind a polgári, mind a büntető ügyekre, az utóbbin belül mind a terheltekre, mind a sértettekre. A sértettek akkor is csak a százforintos oldalankénti illeték ellenében juthatnak az iratokhoz, ha magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként járnak el. E szabályok jelentős akadályt gördítenek mind a védelem, mind a sértetti jogérvényesítés útjába. Az iratmásolási illeték összege ráadásul annál nagyobb, minél inkább szükség van az iratok birtoklására: Ha sok az irat, akkor a felkészüléshez elégtelen az iratokat a bíróságokon, rendőrségeken a helyszínen tanulmányozni az irattárak rövid nyitvatartási idejében. A HCM egyik ügyfele esetében például az elsőfokú tárgyalási jegyzőkönyvek 462 oldalt tettek ki, nem kis részben azért, mert kézírással készültek, oldalanként 8-10 sornyi nagybetűs írással. Az ezért fizetendő 46200 forintos illeték indította szervezetünket 2000-ben arra, hogy a szabályt az Alkotmánybíróságnál megtámadjuk. A HCM és az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényalkotói mulasztás sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, a "fegyveregyenlőség" büntető eljárásjogi alapelvét és szükségtelenül korlátozza a védelemhez való jogot. Az iratok birtoklásának jogát a fair büntetőeljárásban mindenképpen biztosítani kell a védelem számára. Az illeték előírása mindenképpen hátrányos a védelem szempontjából, sok esetben pedig ellehetetleníti a hatékony felkészülést. A védelemhez való jog csak akkor érvényesülhet ténylegesen, ha a védelem szereplői illetékfizetés nélkül juthatnak az iratok másolatához. A másolati illeték a védelemhez való jog alkotmányos cél által nem indokolt, így szükségtelen korlátozása. A másolati illeték sérti a "fegyveregyenlőség" elvét is: a védelem az iratmásolatok nélkül, a vádnál lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja csak betölteni funkcióját. Az Alkotmánybíróság már évekkel korábban megállapította: alkotmányellenes, ha a vád - szemben a védelemmel - ugyanazokat az iratokat korlátozás nélkül birtokolhatja és használhatja. A HCM ugyanakkor két további anomália megszüntetésére is felszólítja a Kormányt, illetve az Országgyűlést: Számolják fel a sértettet, magánvádlót és magánfelet sújtó illetékterhet is, valamint találják meg a hatékony jogi eszközt arra, hogy az eljárásokban résztvevők az eljáró hatóság épületében folyamatosan hozzáférhessenek az ügy irataihoz. Budapest, 2005. május 25. Juhász Géza, Schiffer András Habeas Corpus Munkacsoport | ||

English version
