Közvetett diszkrimináció az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal pályázati felhívásában

A pályázatra 14-18 év közötti középiskolás diákok jelentkezhetnek. A pályázati kiírás eme megszorítása nem tűnik kellően átgondoltnak. A középiskolai tanulói jogviszony megkövetelése álláspontunk szerint nem függ össze a pályázat céljával. A családi férfiszerepek változásainak fényképes ábrázolására nem csak azok a fiatalok lehetnek képesek, akik középiskolába járnak. Éppen ellenkezőleg, úgy látjuk, különösen pozitív társadalmi üzenete lehetne annak, ha a pályázat ösztönözné a középiskolába nem járó, zömében rosszabb társadalmi helyzetű fiatalok figyelmének a nemi szerepek változásaira irányítását.

A többségi etnikumhoz tartozó 14-18 év közötti fiatalok túlnyomó része középiskolás, míg a roma kisebbség 14-18 év közötti tagjainak túlnyomó része nem jár, nem járhat középiskolába. Ennélfogva a pályázat formális feltételei lényegében kizárják a roma fiatalokat a pályázásból, s ezáltal a társadalmi nemi szerepeknek a roma népességen belüli változását is kirekesztik a pályázati művek témái közül.

Nem gondoljuk, hogy a Kormányhivatal szándékosan kívánná kirekeszteni a pályázaton indulók köréből a roma fiatalokat, de ez a hatás a pályázat közzétett feltételeiből egyértelműen következik.

Az idén január 27-én életbe lépett, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 9. §-a szerint:
"Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely ... egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz."

A törvény tilalmazza a közvetett hátrányos megkülönböztetést, s a törvény hatálya kiterjed az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalra is. Nem látunk semmilyen olyan okot, ami a családi férfiszerepek változását bemutatni kívánó fotópályázat céljával közvetlenül összefüggő, ésszerű módon indokolná a pályázók körének a középiskolás diákokra történő leszűkítését, akár azon az áron is, hogy ezzel a roma fiatalok aránytalanul nagy mértékben záródjanak ki a pályázás lehetőségéből. Épp ellenkezőleg, az esélyegyenlőség szempontja a pályázati feltételek olyan kialakítását indokolná, amely ösztönözné a nehéz körülmények között élő roma fiatalok körében mind a fényképezés, mind a nemi szerepekre való érzékenység elterjedését.

Az esélyegyenlőségi törvény alapján a közvetett hátrányos megkülönböztetést megvalósító intézkedések bíróság előtt megtámadhatók. Feltételezzük, hogy a kormányhivatal célja a pályázat kiírásával nem a törvény tűréshatárának alperesi pozícióból történő kitapogatása volt, hanem pusztán csak meggondolatlanság vezetett a diszkriminatív pályázati feltételek rögzítéséhez.

Javasoljuk ezért, hogy a Kormányhivatal mihamarabb módosítsa a szóbanforgó pályázat feltételeit olymódon, hogy a roma fiatalok tömegeit ne rekessze ki a pályázaton történő indulásból, hanem épp fordítva, serkentse részvételüket, s tegyen meg mindent, hogy az új feltételek híre eljusson középiskolákba nem járó, roma, illetve hátrányos helyzetű fiatalok széles rétegeihez.

2004. március 26.