Tudnivalók a 199. § megsemmisítése után

Mennyi a korhatár?
Szex igen - szervezkedés nem
Hányan kerültek börtönbe a 199. § alapján?
Jár-e kárpótlás a fogvatartottaknak?
Akik kezdeményezték a változtatást
Akik nem látták alkotmányellenesnek a 199. §-t
A Habeas Corpus Munkacsoport rövid közleménye

Hányan kerültek börtönbe a 199. § alapján?

A Magyar Köztársaság bíróságai 1990-1999 között a 199. § alapján jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek 26 férfit, míg felfüggesztettet kapott 19 férfi. Felfüggesztett börtönre ellenben csak 2 nőt ítéltek, végrehajtandóra egyet sem.

Tizenhat férfit 1993-1999 között, tehát az Alkotmánybíróság eljárásának időtartama alatt ítéltek végrehajtandó börtönre.

A jelenleg folyamatban lévő eljárások:
Valamennyi olyan ügy, ahol a bíróságok felfüggesztették az eljárást: 4+1+3+9+1+?+? vádlott ellen, összesen legalább 20 vádlott ügye.
Két gyanúsított ellen a szentgotthárdi rendőrség folytat nyomozást, egy vádlott ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folyik eljárás a 199. § és "tiltott pornográf felvétel készítése" miatt, két vádlott ellen a Pécsi Városi Bíróság előtt van folyamatban tárgyalás a 199. § miatt, s ugyanez a bíróság 2002. július 8-án nem jogerős ítéletével 1 év végrehajtandó börtönre ítélt egy férfit a 199. § egyszeri megsértése miatt.

A folyamatban lévő eljárások terheltjei közül legalább 12-en töltöttek 3-25 hónap közötti időt előzetes letartóztatásban, 1997-2001 között.

Mennyi a korhatár?

Az AB határozatának következtében jelenleg nem képez bűncselekményt az, ha 14 év fölötti személyek - legyenek akár azonos, akár különböző neműek, akár férfiak, akár nők - egyetértésen alapuló szexuális kapcsolatot létesítenek.

Ugyan több indítvány is kérte az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást a beleegyezési korhatárnak a jelenlegi 14 évről magasabb korra, például 16 évre történő fölemelése mellett, az AB ezeket az indítványokat hatáskör hiányában el kellett hogy utasítsa. Figyelemreméltó, hogy az AB határozatának még az indoklása sem bocsátkozik annak taglalásába, mennyinek kellene lennie a korhatárnak, milyen érvek szólnak a felemelés mellett vagy ellen. Az AB csak azt szögezte le meglehetősen formálisan, indokolatlan a homo- és heteroszexuális aktusok elkövetői közötti különbségtétel.

Ebből tehát semmi nem következik arra nézve, hogy hosszútávon mi lesz a korhatár. Az AB határozata nem köti meg az Országgyűlés kezét abban, hogy egy új törvénnyel a jelenleg érvényes 14 éves korhatárt megváltoztassák - csak éppen az új szabály nem alkalmazhat önkényes megkülönböztetést homo- és heteroszexuális elkövetési módok között.

Figyelem!!
Továbbra is tilos 18 év alattiakról "video-, film-, fénykép- vagy más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket készíteni, ilyen képfelvételt forgalomba hozni, azzal kereskedni, illetőleg ilyen képfelvételt más számára hozzáférhetővé tenni", "pornográf jellegű műsorban kiskorú személyt szerepeltetni", ilyen cselekményekhez "anyagi eszközöket szolgáltatni" (Btk. 195/A. §).

Akik kezdeményezték a változtatást

- 1993. szeptember 13-án a három akkori meleg szervezet, a Lambda Budapest Baráti Társaság, a Homérosz Egyesület és a Magyar Zsidó Leszbikus és Gay Csoport indítványozta az Alkotmánybíróságnak, hogy állapítsa meg a Büntető törvénykönyv 199. §-ának megsemmisítését, s ezzel egyidejűleg hívja fel az Országgyűlést annak megfontolására, hogy a 201. §-ban szabályozott beleegyezési korhatárt "a jelenlegi 14 évnél magasabb évszámban határozza meg".
- 1996. március 19-én Juhász Géza mint magánszemély indítványozta az Alkotmánybíróságnak, hogy a szexuális bűncselekmények szabályainak számos diszkriminatív pontját, köztük a 199. §-t, a "fajtalanság" és a "természet elleni fajtalanság" kifejezéseket semmisítsék meg.
- 1997. tavaszán Donáth László (MSZP) Kőszeg Ferenc (SZDSZ) országgyűlési képviselők külön-külön nyújtottak be a parlamentnek a szexuális bűncselekmények szabályainak több ponton történő megváltoztatására indítványokat. Mindketten javasolták a 199. § eltörlését. Donáth javaslatát a Habeas Corpus Munkacsoport dolgozta ki, eszerint 14 év lett volna az új beleegyezési korhatár, Kőszeg 16 évet javasolt. Javaslataikat saját pártjaik sem támogatták, így azok a bizottsági tárgyalásokon sem kapták meg a szavazatok egyharmadát.
- 1998. szeptember 18-án a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság egy "természet elleni fajtalanság" és "megrontás" címén négy vádlott ellen folyó büntetőeljárást felfüggesztve az Alkotmánybírósághoz fordult és javasolta a 199. § megsemmisítését. A lépést az I. rendű vádlott és védője, dr. Gál Péter kezdményezte. A bíróság kezdeményezte annak vizsgálatát is, hogy indokolt-e az azonos nemű személy sérelmére elkövetett erőszakot külön paragrafusban szabályozni. (1.B.II.820/1998/14.)
- 2000. október 31-én a Heves Megyei Bíróság felfüggesztette a Habeas Corpus Munkacsoport egyik ügyfele ellen a 199. § alapján folytatott büntetőeljárást, s javasolta az Alkotmánybíróságnak megsemmisítését. A Bíróság javasolta azt is az AB-nek, hogy emeljék fel a "megrontás" korhatárát 16 évre. (Bf.278/2000/3-II.)
- 2001. február 7-én a Szombathelyi Városi Bíróság - dr. Popgyákunik Péter védőügyvéd indítványára - felfüggesztette három vádlott ellen "természet elleni fajtalanság" és "kerítés" miatt folyó eljárását, s az AB-nak javasolta a 199. § megsemmisítését.
- 2002. január 29-én a Fővárosi Bíróság felfüggesztette kilenc vádlott ellen "természet elleni fajtalanság" és "megrontás" miatt folyó eljárását, s az AB-nak javasolta a 199. § alkotmányellenességének vizsgálatát. A lépést dr. Gál Péter, az I. rendű vádlott védője, és a II., V., VI., VII., IX. rendű vádlottak, a Habeas Corpus Munkacsoport ügyfelei kezdeményezték írásbeli fellebbezésükben. (24.Bf.I.8803/2000/33.)
- Ezt követően a Heves Megyei Bíróság egy, a Fővárosi Bíróság két további ügyben is automatikusan felfüggesztette az eljárást, és az AB-hoz fordult.
- A Habeas Corpus Munkacsoport alkotmányjogi panaszt nyújtott be egy ügyfele ügyében, akit a Baranya Megyei Bíróság 1.Bf.750/2000/62. sz. ítélete jogerősen elítélt a 199. § alapján.
(Valamennyi ügyszámával megjelölt ügyben férfi vádlottak szerepeltek.)

Akik nem látták alkotmányellenesnek a 199. §-t

- 2000. január 6-án hét egyesület (DAMKÖR, HCM, Háttér, Labrisz, NANE, TASZ, Szivárvány) felhívta az Országgyűlést és a kormányzatot a szexuális bűncselekmények átfogó újraszabályozására, ezen belül a melegek elleni diszkrimináció felszámolására. A FIDESZ képviselői hallgattak, az Igazságügyi Minisztérium "nem látott indokot a Btk. kifogásolt rendelkezéseinek módosítására, és célszerűnek látta az Alkotmánybíróság érdemi határozatának bevárását".
- A Habeas Corpus Munkacsoport 2001-ben levélben kérte a Solt Pált, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz a 199. § nemzetközi szerződésbe ütköző volta miatt. A válaszlevelek tagadták a 199. §-nak a melegek elleni diszkriminatív voltát.
- 1999-2002 között az Egri Városi Bíróság két, a Budai Központi Kerületi Bíróság egy, a Pécsi Városi Bíróság három, a Baranya Megyei Bíróság egy ügyben nem "észlelte" a 199. § alkotmányellenességét és nem függesztette fel a büntetőeljárást az erre irányuló kifejezett vádlotti és védői indítványok ellenére sem.

Jár-e kárpótlás a fogvatartottaknak?

A Habeas Corpus Munkacsoport úgy látja, a hatályos büntetőeljárási törvénynek a jogtalan fogvatartások áldozatait megillető kártalanításra vonatkozó rendelkezései a 199. § alapján fogvatartott ügyfeleknek csak kis hányada esetében alkalmazhatók. Ugyanis a törvény szerint nem jár kártalanítás az előzetes letartóztatásért annak, aki "neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény gyanúja reá terelődjék", illetve a jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért nem jár kártalanítás annak, aki nem fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen.

A törvény ugyanis nem veszi tekintetben azt a speciális esetet, amikor a terheltet azért mentik fel a vád alól, mert noha elkövette a terhére rótt cselekményt, cselekményének büntetendősége az Alkotmánybíróság határozata miatt szűnt meg.

A Habeas Corpus Munkacsoport szerint az államot felelősség terheli az Alkotmánybíróság eljárásának példátlan elhúzódásáért. A HCM szerint ezért az Országgyűlésen a sor, hogy törvényben rendelkezzen azon személyek kárpótlásáról, akiket az Alkotmánybíróság kilencéves időhúzása idején a Btk. 199. §-a alapján börtönbüntetésre ítéltek vagy előzetes letartóztatásban tartottak beleegyezésen és egyenrangúságon alapuló homoszexuális kapcsolataik miatt.

Szex igen - szervezkedés nem

Az AB nem törekedett arra, hogy összhangba hozza a 199. § megsemmisítéséről hozott határozatot a Szivárvány-ügyben hozott határozat (21/1996. (V.17.) ABH) indoklásával. Akkor az AB azt mondta ki, hogy a 18 év alatti fiataloknak saját érdekükben meg kell tiltani, hogy a homoszexualitással kapcsolatos jogvédelmi szervezetekbe belépjenek. A mostani határozat ellenben lehetővé teszi, hogy felnőttek szexuális kapcsolatokat létesítsenek 14-18 év közötti fiatalokkal. Kérdés, a serdülőkre miért jelent az AB szerint jelentősen nagyobb veszélyt az, ha nyilvános kontroll alatt álló jogvédő egyesületekhez csatlakoznak, mint ha felnőttekkel szexuális kapcsolatokba kerülnek. A két AB határozat közötti e disszonancia ugyanakkor kísértetiesen rímel arra az előítéletre, mely szerint a homoszexualitásnak kizárólag a magánéletben lehet helye.