|
Fővárosi Bíróság elnöke és dr. Cserni János, Fővárosi Bíróság bírája részére Tisztelt Elnök Úr!
A magas állami beosztásban lévő politikusok kötelessége helytállniuk minden olyan bírálattal szemben, mely a hivatalukhoz méltatlan viselkedésüket illeti. Egyetlen, a köz bizalmából magas hivatalba jutott politikusnak sincs joga erőszakos, embertelen, galád viselkedését a személyiségi jogokra hivatkozva magánügynek minősíteni. A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló országgyűlési határozat elítélte "a családon belüli erőszak minden, akárcsak verbális formáját is", kijelentette, hogy "a családon belüli erőszak nem tekinthető magánügynek". Nem magánügy tehát, hogy egy politikus elkövetett-e volt felesége sérelmére törvénysértő erőszakos cselekményeket, törvénysértő gazdasági és jogi visszaéléseket. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a közszereplőknek joguk van ugyan a jó hírnévhez, ám megengedőbb mérce szerint: a politikusoknak sokkal több nyilvános bírálatot kell eltűrniük, mint a polgároknak általában. Közérdek ezért annak megvitathatósága, hogy a magas állami beosztásban lévő politikusok elkövetnek-e családtagjaik sérelmére olyan bűncselekményeket, visszaéléseket, melyeket a nyilvánosság előtt minden állami szerv, minden politikai erő, minden józan ember elítél. Az Országgyűlés 2003. áprilisában azért fogadta el a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló országgyűlési határozatot, mivel felismerte "a hatályos jogi szabályozás hiányosságait, a hatályos jog érvényesülésének nehézségeit, a társadalomban nem ritkán tapasztalható tudatlanságot, illetve érdektelenséget". Közérdek ezért, hogy a családon belüli erőszak elleni állami fellépés hiányosságai nyilvánosan megismerhetők, megvitathatók legyenek. Természetszerűleg e viták elengedhetetlenül igénylik konkrét esetek napvilágra kerülését is. A hatályos jogi szabályozásnak és joggyakorlatnak az Országgyűlés által elismert hiányosságai, s az, hogy ezek miatt egyes erőszak-elkövetők felelősségrevonására nem kerül sor, nem vezethet oda, hogy az elkövetőknek még a nyilvános bírálattól is mentesülniük kelljen. A családon belüli erőszak sértettjei, akik ügyük nem kellő hatósági intézése miatti elkeseredésükben a nyilvánossághoz fordulnak, nem büntethetők amiatt, hogy ügyüket a hatóságok korábban nem látták el. A Habeas Corpus Munkacsoport közhasznú jogvédő szervezet álláspontja szerint ezért a bíróságoknak helyt kell adniuk a valóság bizonyítására irányuló indítványoknak mindazokban a perekben, melyeket rágalmazás címén indítanak a családon belüli erőszak vélelmezett elkövetői azokkal szemben, akik a nem kellő hatósági fellépést is kifogásolva az ügyet a nyilvánosság előtt feltárják. A szólásszabadság az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint kiemelkedően fontos alkotmányos alapjog, mely akár más alapjogokat is háttérbe szoríthat. A szólásszabadság elfogadhatatlan, aránytalanul súlyos korlátozását jelentené, ha a bíróságok megtagadnák a családon belüli erőszak sértettjeitől az ügyük nem kellő hatósági kezelése miatti nyilvános panasztétel jogát. Különösen így van ez akkor, ha a családon belüli erőszakkal szembeni állami fellépésre az eltelt években a sértetti gyanú szerint éppen azért nem került sor, mert az erőszak elkövetője hivatali és gazdasági befolyásával visszaélt. Az ilyen ügyek nyilvános megvitathatósága közügy - függetlenül attól, hogy a képviselő cselekményeinek büntetőeljárásban történő feltárása a mentelmi jog folytán elmaradt-e. Rendkívül visszásnak, alkotmányellenesnek ítéljük továbbá azt a jogi helyzetet, hogy az erőszak-elkövető politikusok a mentelmi jog folytán kibújhatnak a viszonvád alól. Elfogadhatatlan, ha a politikus a mentelmi jog miatt szabadon rágalmazhatja volt partnerét, miközben a saját jó hírén esett csorba kiküszöbölése végett élni kíván az erőszakos cselekményeit a sajtó elé táró sértettel szembeni hatósági eljárás indításának jogával. Javasoljuk ezért, hogy a Bíróság az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz az olyan rágalmazási ügyekben, melyeket mentelmi jog miatt a viszonvád alól védettséget élvező közszereplők indítanak a velük vitában állók ellen. Kelt Budapesten, 2004. július 5-én, hétfőn Tisztelettel: Juhász Géza Habeas Corpus Munkacsoport, igazgató | ||
English version
