Módosító javaslatok

Ehelyett szükséges a tíz napos időtartam (rövidebb alsó határ nélkül).

Rövid indoklás: Elégtelennek ítéljük az ideiglenes távoltartó rendelkezés öt napos minimum-időtartamát. Minden, a családon belüli erőszakkal foglalkozó civil szervezet jelezte, és a szakirodalom és a nemzetközi gyakorlat alátámasztja, hogy az öt nap nem elegendő az áldozat(ok) számára ahhoz, hogy az életüket érintő erőszakból való kilábalásra döntéseket hozzanak. Igaz ez még azokban az országokban is, ahol a hazainál összehasonlíthatatlanul szélesebb lehetőségek és határozottabb állami fellépés állnak az áldozatok rendelkezésére. Utalunk a szakirodalom által leírt ún. traumás sokk állapotára, amely átlagosan a traumát követő 48 órán keresztül áll fenn.

A távoltartó rendelkezés időtartamának kellően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a sértett össze tudja hasonlítani a biztonságos időszakot a megelőzővel, elegendő, fenyegetettségtől mentes ideje legyen a jogairól való tájékozódásra, eljárások megindítására, új, biztonságos életének megszervezésére, a segítő szervekbe vetett bizalom fölépítésére, s a mindehhez szükséges szubjektív biztonságérzete is kialakulhasson.

Ausztriában a távoltartó törvény bevezetésekor, 1997-ben hét napban határozták meg a távoltartás időtartamát, erről egy éven belül bebizonyosodott, hogy hatékonysága nem megfelelő. 1998-ban az intézkedés időtartamát tíz napra emelték fel.


2. § (4)
Az ideiglenes távoltartás maximum 20 napra hosszabbítható meg a javaslat szerint.
Javasoljuk ezt 30 napra felemelni.
Rövid indoklás: Még a magánindítvány benyújtásának határideje is 30 nap, ezért különösen indokolt, hogy a bántalmazottnak legalább harminc nap álljon rendelkezésére a fenyegetettség nélküli döntés meghozatalára. Ezt az összefüggést támasztja alá a törvényjavaslat 17. § (2) bekezdés utolsó mondata is.


2. § (6)
Eszerint: "Ha a bántalmazó az elhelyezéséről nem tud gondoskodni, akkor az állandó lakóhelyéhez, illetve a tartózkodási helyéhez legközelebb eső hajléktalan személyeket ellátó intézmények szolgáltatásait veheti igénybe."
Javasoljuk a mondat végét azzal kiegészíteni, hogy "költségtérítés ellenében".
Rövid indoklás: A hajléktalanokkal szemben azok a bántalmazók, akiknek nincs hová menniük (a nemzetközi tapasztalatok szerint ez a távoltartott bántalmazók elenyésző kisebbsége csupán), önhibájukból kénytelenek maguknak másutt szállást keresni. Nem indokolt a költségvetésből támogatni a bántalmazók elszállásolását. Megjegyezzük továbbá, hogy a jelenlegi szociális ellátórendszerben a családon belüli erőszak elől menekülő nők és gyerekek az anyaotthonokban térítési díjat kötelesek fizetni - álláspontunk szerint ez viszont indokolatlan.


4. § (1)-(4)
Az elintézési határidőket (24, 48 ill. 72 óra) javasoljuk módosítani olymódon, hogy a határozat meghozatalának elsődleges módja a 4. § (1) bekezdésében foglalt 24 órán belüli határozathozatal helyett a helyszíni intézkedés során a határozat azonnali közlése legyen. Hasonlóképpen súlyos aggályunk van a 4. § (3) bekezdésében foglalt 72 órás elintézési határidővel kapcsolatban, mivel ez arra ösztönzi a rendőröket, hogy a helyszíni intézkedést elmulasszák. A javaslatban jelenleg található határidők gyakorlatilag kiüresítik, értelmetlenné teszik a távoltartó rendelkezésről szóló törvényt, és ellentétesek a nemzetközi gyakorlattal és a jogalkotás elsődleges céljával is (mely a bántalmazottak biztonságának azonnali, haladéktalan garantálása, ami pedig szükségessé teszi a haladéktalan intézkedést).


5. §
Mind az ideiglenes, mind a tartós távoltartó határozatnak ki kell terjednie az esetleges fegyverviselési engedély azonnali visszavonására, az akár engedéllyel, akár anélkül tartott fegyverek és az elkövető által az áldozat megtámadására, megfélemlítésére használt egyéb veszélyes eszközök lefoglalására.


5. § (i)
A figyelmeztetést javasoljuk kiterjeszteni a szabálysértés szankcióira is.


6. §
Rögzíteni javasoljuk, hogy a távoltartó határozat közlésére mindig úgy kerül sor, hogy a rendőrség a határozatot közvetlenül adja át a bántalmazónak, s ekkor a rendőrség felügyelete mellett a bántalmazó azonnal legyen köteles a lakás elhagyására. Rendkívül veszélyes a határozat postai vagy egyéb nem rendőri kézbesítése, mivel az ahhoz vezet, hogy a bántalmazó dühében még nagyobb erőszakot alkalmaz a bántalmazottal szemben.

Azt is egyértelműen rögzíteni szükséges, hogy a határozatot minden esetben átadják a bántalmazottnak, és nem csak a helyszíni intézkedések esetében.


8. §
Javasoljuk kiegészíteni a 8. §-t azzal, hogy a rendőrség tájékoztatja a bántalmazottat jogairól, továbbá az országos segítő szervezetekről is.


9. §
A bírósági felülvizsgálat jogát javasoljuk kiterjeszteni arra az esetre, ha a rendőrség a bántalmazott kérelme ellenére nem hoz ideiglenes távoltartó határozatot vagy elutasító határozatot hoz. A 9. § jelen formájában ugyanis csak a bántalmazónak nyújtja az érdemi felülvizsgálat lehetőségét: A (3) bekezdés nem szól arról, hogy ha a rendőrség határozata elutasítja az ideiglenes távoltartó rendelkezés iránti kérelmet, akkor ezt a bíróság a bántalmazott kérelmére meghozhatja. Ez annál is inkább problematikus, mivel a 11. § (3) bekezdése csak abban az esetben teszi lehetővé önálló, a távoltartás iránti per indítását, ha korábban a rendőrség már hozott ideiglenes határozatot. Alternatív megoldás a 11. § (3) bekezdés törlése.


10. § (1)
Ugyanaz, mint a 2. § (1)-hez.


10. § (2)
Javasoljuk a szöveget összhangba hozni a 2. § (2) bekezdés első mondatával, hogy itt is kiterjedjen a tilalom a határozatban megjelölt más személyekre.


11. § (3)
Javasoljuk kiegészíteni a bekezdést azzal, hogy abban az esetben is indítható távoltartás iránti per, ha a bíróság hozott ideiglenes távoltartó rendelkezést. Vagy pedig az egész (3) bekezdést javasoljuk törölni.


11. § (5)
Javasoljuk, hogy a távoltartó rendelkezés meghozatalára irányuló bírósági eljárás alatt maradjon érvényben az ideiglenes távoltartó rendelkezés, akár automatizmussal, akár kérelemre vagy hivatalból a rendőrség külön döntése révén.
Rövid indoklás: A mai gyakorlatban ritka, hogy a bíróság a kereset benyújtásától számított 2-3 héten belül ideiglenes intézkedést hozna, így ha az ideiglenes távoltartás nem hosszabbodna meg, a bántalmazó visszatérése folytán a bántalmazott ismét kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Nagy a veszélye ilyenkor az erőszak eszkalálódásának, továbbá annak, hogy ez a nőt eltéríti bármely jogi eljárás indításától vagy folytatásától.


11. §
Szükségesnek látjuk a 11. §-t egy (6) bekezdéssel kiegészíteni, amely szabályozza azokat az eseteket, amikor indokolt a távoltartó rendelkezés határozatlan ideig történő kimondása. Erre például akkor lehet szükség, ha a bántalmazó által elkövetett súlyos bűncselekmény körülményei arra engednek következtetni, hogy még évekkel később is fennáll a bántalmazó általi bosszú veszélye. A határozatlan távoltartó intézkedést a bíróság legyen jogosult legsűrűbben kétévente felülvizsgálni, melynek során a bíróság köteles figyelembe venni a pártfogó felügyelő, a rendőrség és egyéb helyi szervek valamint a bántalmazott és tanúk véleményét.


12. § (2)
Ugyanaz, mint 2. § (6)-hoz tett javaslatunk.


16. § (2)
Javasoljuk a szülői felügyeletre és a láthatásra vonatkozó szabályok törlését.
Rövid indoklás: A törvényjavaslat 22. §-a módosítja a családjogi törvényt, miszerint a szülői felügyelet szünetel a távoltartás ideje alatt. Ebben a kérdésben így a bíróságnak nem kell döntenie, elegendő csupán a határozatba belefoglalni a Csjt-ből fakadó jogkövetkezményt.


25. § (2)
Javasoljuk a büntetőeljárásban a soron kívüliséget minden, a családon belüli erőszak körébe sorolható bűncselekmény esetében.
Indoklás: Lásd az országgyűlési határozatot.


Kormányrendelet-tervezet
Javasoljuk az ideiglenes távoltartó rendelkezés és a távoltartó rendelkezés megszegőit a törvény által megszabott maximális pénzbírsággal (150 ezer forint) vagy elzárással fenyegetni.
Rövid indoklás: A távoltartás megszegésének társadalomra veszélyessége magas, megüti, sőt sok esetben meg is haladja a szabálysértési törvény által az említett módon szankcionált szabálysértések veszélyességét. Határozott álláspontunk, hogy a távoltartás megszegői sokkal veszélyesebbek a társadalomra, mint például a szervezett bűnözők által az utak szélére kiállni kényszerített prostituált nők, vagy a tízezer forintot meg nem haladó lopást termőföldekről termények "sérelmére" megvalósító szegény sorsú emberek.