Furcsa tárgyalás a PKKB-n


	Dr. Fazekas Sándor a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke részére 1055 Budapest Markó utca 25. fax: 3323932 Tisztelt Elnök Úr! A Habeas Corpus Munkacsoport közhasznú jogvédő szervezet részéről írok Önnek. A mai napon megjelentem az Ön által vezetett Pesti Központi Kerületi Bíróság IV. emelet 410. számú tárgyalótermében, a reggel nyolc óra harminc percre kitűzött, s reggel kilenc órakor kezdődött nyilvános tárgyaláson. A tárgyalt büntetőügyben az ügyész a vád tárgyává tette, hogy a vádlott megsértette a Büntető Törvénykönyvnek a "Természet elleni fajtalanság" címet viselő, s háromévi szabadságvesztéssel diszkriminatív módon kizárólag a homoszexuális cselekmények elkövetőit fenyegető 199. §-át. A tárgyalásra megidézve nem voltam, azon a hallgatóság körében vettem részt. A tárgyalásról a vádlott értesített, ő kérte, hogy szervezetünk részéről legyünk jelen, ezért mentünk el ketten meghallgatni a tárgyalást. A tárgyaláson a bíróság tagjain kívül csak az ügyész, a jegyzőkönyvvezető, a vádlott és védője volt jelen, más, az eljárásban részt vevő személy nem. A tárgyalóterembe kép- vagy hangrögzítésre alkalmas technikai eszközöket nem vittem be. A tárgyaláson elhangzottakról jegyzetfüzetembe jegyzetelni kezdtem. Néhány perc elteltével az eljáró tanács elnöke megkérdezte tőlem, mit jegyzetelek. "A vádlott vallomását" - feleltem, mivel akkor éppen ez folyt. A tanács elnöke erre felszólított, hogy a jegyzetelést azonnal hagyjam abba, mivel a tárgyaláson a hallgatóság nem készíthet feljegyzéseket. E felszólításnak vita nélkül nyomban eleget tettem, a füzetemet és tollamat eltettem a táskámba. A bíróság elnökének vissza nem beszéltem, az eljárás rendjét semmilyen más módon sem sértettem meg, és ezt sem a tanács elnöke, sem a jelenlévők közül senki más nem is állította. A vádlott a vád tárgyává tett tényekről befejezte a vallomását. A tanács elnöke megkérdezte, kíván-e egyebet hozzátenni. Erre a vádlott azt felelte, igen, s ki kívánta fejteni az ellene emelt vád alapját képező törvénycikkről, a Büntető Törvénykönyv 199.§-áról alkotott jogi álláspontját. Az eljáró tanács elnöke a vádlottat álláspontja kifejtésében megszakította, s közölte vele, hogy ennek itt nincs helye. A tanács elnöke indoklásképp kifejtette, hogy a törvény helyes avagy helytelen voltáról való vita nem tartozik az eljárás tárgyához. A tanács elnöke közölte a vádlottal, hogy erről a szünetben szívesen elbeszélget vele, ám ez nem lehet része a tárgyalásnak, s ezért ezt jegyzőkönyvbe sem veszik. A vádlott a tanács elnökének e szavaira nem reagált, mozdulatlanul hallgatta végig mindezt, nem ült le. A tanács elnöke - anélkül, hogy szünetet hirdetett volna ki - beszédét folytatva közölte: most már akkor szünet van, majd tovább folytatta gondolatait arról, hogy a homoszexualitás megítélése az idők folyamán mennyire sokat változott. A jelenlévők közül senki nem állt fel, mivel a tanács elnöke beszédét minden megszakítás nélkül folytatta, s eképpen nem adta jelét, hogy valóban szünetnek tekintené, ami történik. Valószínűleg mindenki más jelenlévő is úgy érezte, hogy amíg a tanács elnöke beszél, tiszteletlenség lenne felállni, s kimenni. Ezen kívül pedig én azért sem éreztem helyénvalónak, hogy kimenjek a teremből, mivel a bíróság elnöke a homoszexualitás büntetőjogi megítélését illető álláspontját fejtette ki folyamatosan beszélve, s úgy véltem, igenis a tárgyalás érdemi részét képezi annak taglalása, milyen jogi és erkölcsi megfontolások alapján kíván a bíróság a homoszexuális vádlottra büntetést kiszabni egy olyan kapcsolata miatt, amilyet a heteroszexuális polgárok büntetlenül folytathatnak. Beszéde közben a tanács elnöke cigarettát vett elő, s rágyújtott. Továbbra is mindenki úgy maradt, ahogyan volt, senki meg sem moccant vagy pisszent. Még az ülnökök sem próbálták a cigarettafüstöt elhajtani maguk elől. Néhány másodperccel azután, hogy a tanács elnöke cigarettára gyújtott, a vádlott védője is megszólalt, s bele szeretett volna kezdeni a Büntető törvénykönyv 199.§-áról alkotott jogi véleményének kifejtésébe. Az ügyvéd első mondata arról szólt volna, hogy a Fővárosi Bíróság már több ügyben is úgy észlelte, hogy a 199.§ alkotmányellenes, s ezért - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezve - felfüggesztették a büntetőeljárást. A tanács elnöke azonban nem hagyta, hogy a védő akár az első mondatát is befejezze, közbeszólva közölte, hogy már szünet van, s felszólította a hallgatóságot, hogy fáradjanak ki. E felszólításnak magam is, és a hallgatóságként jelen lévő másik személy is azonnal eleget tettünk. Mindez körülbelül kilenc óra harmincöt perckor, tehát a tárgyalás megkezdéséhez képest alig félóra múltán, meglehetősen hamar történt. A tárgyalás későbbi szakaszában a bíróság a vádlottat és a hallgatóságot is kiküldte, mintegy negyedórán át a bíróság, az ügyésszel és a védővel bennmaradt a teremben, és csak ezt követően döntött a tárgyalás elnapolásáról. Mindezek alapján kérem, tájékoztasson arról: 1. Általános gyakorlat-e a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, hogy a bíróság a nyilvános tárgyaláson megtiltja a hallgatóság számára a jegyzetelést? Van-e olyan jogszabály, amely jogot biztosított az eljáró tanács elnökének, hogy megtiltsa számomra a füzetembe való jegyzetelést? 2. Általános gyakorlat-e a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, hogy a vádlott és védője jogi álláspontjának kifejtését, illetve ennek bírói elutasítását az eljáró tanács a tárgyalásra nem tartozó témának minősíti, ennek időtartamát "szünetnek" nevezi, s megtagadja ennek jegyzőkönyvbe vételét? Mely jogszabályi rendelkezés alapján járt el a bíróság? 3. Általános gyakorlat-e a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, hogy a nyilvános tárgyaláson résztvevő hallgatóságot a bíróság kiküldi a védő jogi álláspontja kifejtéséről - anélkül, hogy tárgyalásról vagy annak részéről a bíróság a törvény szerinti indokolt határozatával kizárná a nyilvánosságot? Mely jogszabály hatalmazta föl a bíróságot erre? 4. Általános gyakorlat-e a PKKB-n, hogy a bíróság a nyilvános tárgyalásról az ügy jogi alapját elemző, ám a bíróság számára szokatlan alkotmányjogi kérdéseket felvető védőbeszéd elhangzása közben kiküldi a nagykorú hallgatóságot - akkor is, ha a tárgyalás rendjét a legcsekélyebb módon sem zavarják meg? Mely jogszabály hatalmazta föl a bíróságot erre? 5. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a nemdohányzók védelméről szóló törvény alapján dohányzásra kijelölt helynek minősül-e a tárgyalóterem? 6. Milyen módon biztosítják a PKKB-n a bíróság tekintélyének megóvását és hogy a bíróság a tárgyalásokat jogszerűen vezesse? Tisztelettel: Juhász Géza Habeas Corpus Munkacsoport, igazgató Kelt Budapesten, 2002. június 26-án, szerdán