Az azonosnemű élettársak letelepedési joga az Alkotmánybíróság előtt

Összefoglaló közlemény

Az indítványt nemrégiben 68/E/2004. ügyszámon vették nyilvántartásba az Alkotmánybíróságon.

Pálfi Balázs magyar állampolgár, budapesti lakásában élettársi viszonyban szeretne élni a lengyel állampolgárságú barátjával, aki Magyarországon le kíván telepedni.

Az egyszerűsített letelepedés lehetősége "családegyesítés" címén kiterjed a házasokra, de nem terjed ki az élettársi viszonyban élőkre. A törvény látszólag egyenlő módon zárja ki a kedvezményezetti körből a magyar állampolgárokkal élettársi viszonyban élő azonos- illetve másnemű partnereket. Csakhogy egy heteroszexuális pár döntési helyzetben van abban a tekintetben, hogy házasságot köthet, még ha ennek célja csupán a kedvezmény igénybe vétele is. Azonban egy homoszexuális párnak nincsen lehetősége a házasságkötésre, s emiatt az egyszerűsített letelepedést sem kérelmezhetik.

A Habeas Corpus Munkacsoport úgy véli, egy olyan országban, ahol a házasság intézménye nem biztosított a meleg és leszbikus párok számára, ott az élettársak kirekesztése egy, a házastársak előtt nyitott kedvezményezésből, a homoszexuálisok burkolt, ám a nemzetközi emberi jogi normákba ütköző diszkriminációját valósítja meg.

Az indítvány

INDÍTVÁNYOZOM

* * *

Az Idtv. 18. § (3) bek. a) pontja könnyítést tartalmaz a letelepedési engedély kiadása tárgyában azon külföldiek számára, akik letelepedésüket családegyesítés céljából, családtagként kérelmezik. A családtag fogalmát az Idtv. 2. § (1) bek. e) pontja adja meg: családtagnak minősül -- egyebek mellett -- a házastárs, a házastárs gyermeke, az élettárs azonban nem.

Magyarországon az egymással érzelmi és vagyoni életközösségben élő azonosneműek házasságot nem köthetnek. Együttélésük jogi státuszát a Ptk. 578/G. §-ban szabályozott élettársi viszony adja meg.

Az Alkotmánybíróság számos határozatában kifejtette, hogy az emberi méltóság jogából (Alk. 54. § (1) bek.) fakadóan, a jogok eloszlásánál mindenkit egyenrangú személyként kell kezelni és mindenki szempontját egyenlő tisztelettel kell figyelembe venni. A hátrányos megkülönböztetés tilalmába (Alk. 70/A. §) ütközik minden olyan különbségtétel, amely nem objektív szempontokon alapul, alkotmányosan nem indokolható, s így sérti a hátrányosan megkülönböztetett személyek emberi méltóságát.

A 14/1995. (III. 13.) ABh. úgy foglalt állást, hogy önkényes, és így alkotmányellenes az azonosnemű párok megkülönböztetése minden olyan esetben, amikor az érintett személyek nemének a szabályozás tárgya tekintetében nincsen jelentősége.

Az Idtb. támadott szabályozása látszólag egyaránt kizárja a 18. § (3) bek.-ben nyújtott kedvezményből az azonos- és a különnemű párokat. Csakhogy amíg egy különnemű pár döntési helyzetben van abban a tekintetben, hogy a kedvezménnyel érintett házasság intézményét választja, addig erre egy azonosnemű párnak nincsen lehetősége.

Az egyszerűsített letelepedéshez fűződő érzelmi és egzisztenciális indokok egyformán intenzívek lehetnek házas- és élettársak esetében. Különösen így van ez, ha az élettársaknak nincsen módjuk átlépni a házasság intézményébe. A jogalkotónak nincsen súlyos érve arra, hogy az Idtv. 2. § e) pontjából, ill. az egyszerűsített letelepedési eljárásból miért zárja ki az élettársakat. A szóba jöhető érvek legalábbis nem lehetnek olyan súlyúak, hogy azzal az azonosnemű párok esetében az Idtv. 18. § (3) bek.-ben írott jogintézményből való teljes kizárással okozott érdeksérelmet indokolni lehetne. Súlyukat mindenképpen csökkenti az a körülmény, hogy az egyszerűsített eljárás igénybevételéhez az Idtv. 18. § további feltételeket is támaszt.

Ennél fogva az a tény, hogy azonosnemű pároknak semmilyen módon nem adatik meg az Idtv. 18. § (3) bek.-ben leírt eljárás igénybevételének lehetősége, olyan, a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés, ahol a megkülönböztetést a szabályozás tárgya nem indokolja. Az Idtv. így az egyenlő tisztelet elvét sértő módon különbözteti meg az azonosnemű párokat.

A jogalkotónak több lehetősége is van az Alk. 70/A. §-ba ütköző mulasztás kiküszöbölésére:
- az Idtv. 2. § e) pont alatt megemlíti a külföldi élettársát;
- ugyanitt a külföldi azonosnemű élettársát említi meg;
- az Idtv. 18. § (3) bek. a) pontja a családtag mellett az azonosnemű élettársat megemlíti.

Tekintettel arra, hogy -- szemben a különneműekkel -- az azonosnemű pároknak nincs lehetőségük a házasság intézményét választani, a b) - c) pontokban javasolt pozitív diszkrimináció az indokolatlan hátrány kiküszöbölése érdekében helyénvaló lehet.

Budapest, 2003. december