Önszabályzó Reklám Testület:

Lambda-ügy

azaz jegyzőkönyv az 1997 december 4-i AD HOC Bizottsági ülésről

[Kritikai megjegyzésekkel ellátta: Juhász Géza]

A Bizottság tagjai voltak:
Csapó Zsófia - Seagram Magyarország Kft., marketing manager
Csömör László - Euro RSCG Budapest Reklámügynökség, ügyvezető igazgató
Holbok Sándor - Márkás Termékeket Gyártók Magyarországi szövetség, főtitkár, ÖRT alelnök
Niklai Péter - Magyar Közterületi Reklámszövetség, főtitkár, ÖRT alelnök
Rácz Gábor - BAT Magyarország Kft., PR igazgató
Rebrus Csaba - Táltos Reklám Kft., ügyvezető igazgató, ÖRT választmányi tag
Thuróczy Zoltán - Hager Reklám Kft., cégvezető
Zentai István - Lorry maga, ügyvezető igazgató
Dr. Valkó Emőke - ÖRT főtitkár

Jegyzőkönyvvezetők:
Pucsera Ildikó - ÖRT, titkárságvezető
dr. Turkovics Mónika - ÖRT, jogász

(...)

"LAMBDA"
Jegyzőkönyv részlet

Előterjesztő:

MAHIR CityPoster Kft. Képviseletében Gévler József cégvezető
az ÖRT Etikai Ad Hoc Bizottságának Eljárási Szabályzata 1.§ (2) bekezdése alapján

Téma:

A Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság különböző AIDS ellenes plakátok kihelyezése tárgyában megkereste a MAHIR CityPoster Kft.-t.

Az Előterjesztő [miért nagy E-vel?] úgy nyilatkozott, hogy csak abban az esetben jelenteti meg berendezésein a plakátokat, amennyiben az ÖRT Etikai Ad Hoc Bizottságának Állásfoglalása [miért nagy Á-val?] szerint azok nem ütköznek a Magyar Reklámetikai Kódex rendelkezéseibe. [Miért a Reklámetikai Kódex? Amennyire én a szavakból értek, a reklám az valami olyasmi, ami fogyasztásra ösztönöz. Lásd még az értelmező szótárban a reklám, reklámoz szócikkeknél a vkinek v. vminek dicsérése, ajánlgatása, vkinek v. vminek reklámot csinál.]

Önszabályzó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottságának Állásfoglalása:

A Bizottság tagjai azon a véleményen voltak, hogy a kérdéses reklám [miért reklám?] tartalma - változatlan formában - nem felel meg a szakmai, reklámetikai előírásoknak, az alábbi normákat sérti:

Magyar Reklámetikai Kódex

2. Cikkely, Értelmezések (4) bekezdés:

"A reklám megítélésénél figyelembe kell venni, hogy milyen hatást gyakorolhat a társadalomra, tekintettel a közzététel módjára és helyére. [Nekem ugyan nincs jogi diplomám, nem vagyok kompetens ilyen szavakat mondani, de úgy érzem, hogy ez egy az eljárásra vonatkozó óhaj, nem pedig a plakátokra vonatkozó norma, amit azok tartalmával lehet betartani vagy megsérteni. Azt mondja, figyelembe kell venni, vagyis csupán mérlegelendő szempontokat ír elő, de nem mondja meg milyen következtetésre kell jutni, ha figyelembe vesszük, amit kell; nem mondja meg, milyen hatást szabad gyakorolni a társadalomra és milyet nem. Ezt a szabályt akkor sértenénk meg, ha nem gondolkodnánk el azon, hogy milyen hatást gyakorol a társadalomra. De ha az elgondolkodás megvolt, akkor teljesítettük az előírást. Márpedig a Bizottság nem rögzít a jegyzőkönyvben olyasmit, hogy a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaságot megkérdezték volna, tetszettek-e gondolkodni a plakát várható hatásain. Nem ismert tehát az a tény, amelyből eldönthető lenne, sértették-e a plakát kiadói ezt a szabályt.]

A reklámeszközök eltérő jellege miatt az a reklám, amely az egyik reklámeszközön közzétéve nem kifogásolható, nem fogadható el szükségképpen más reklámeszközön való megjelentetéskor is." [Ez meg még csak nem is óhaj, hanem kijelentő mondat, példát adó kommentárja az első mondatnak. Nem szól arról, mikor kifogásolható az egyik eszközön való megjelenés, és mikor nem kifogásolható a másik eszközön való. A második mondatban foglaltakat nem lehet tehát megsérteni. Nem világos tehát, hogy miről szavaznak a Bizottság tagjai. Arról, hogy elfogadják-e saját szabályzatukat?]
A Tagok szavazatai: igen, sérti [sic!]: 8
nem sérti: 0 tartózkodik: 0

[A Bizottságnak kilenc tagja van, nem derül ki, ki hiányzik.]

3. Cikkely, Alapelvek (4) bekezdés:

"A reklámozásban követni kell a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit, valamint a közízlést." [És a köznek követnie kell a reklámszakma ízlését.]
A Tagok szavazatai: igen, sérti: 8
nem sérti: 0 tartózkodik: 0

(5) bekezdés:

"Egyetlen reklám sem ronthatja a reklámszakma hírnevét, illetve nem ingathatja meg a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat." [A reklámszakma hírneve, ez valami olyasmi, mint az MSZP tisztessége vagy a televízió színvonala. A közbizalom is nagyon érdekes, miért tetszik például azt reklámozni, hogy a jéghideg Coca-Cola az igazi, mikor ez nem igaz?]
A Tagok szavazatai: igen, sérti: 8
nem sérti: 0 tartózkodik: 0

4. Cikkely általános tárgyi és motivációs reklámtilalmak, korlátozások (1) bekezdés:

"A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket és nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit."
A Tagok szavazatai: igen, sérti: 8
nem sérti: 0 tartózkodik: 0

(11) bekezdés:

"Tilos a reklámozásban az erotika, a szexualitás öncélú - a reklám tárgya, témája által nem indokolt - felhasználása. [Mondjuk nem értem, hogy miért pont az erotika, a szexualitás öncélú felhasználása tilos, miért nem tilos például a ropogós cseresznye öncélú felhasználása egy parfümreklámban. Azt se értem, mennyiben lenne öncélú az erotika, a szexualitás felhasználása egy olyan hirdetésben, melynek célja a lakosság szexuális gyakorlatának megváltoztatása abba az irányba, hogy használjunk gumit.] Az emberi testnek a jó ízlés [sic!] határai között történő ábrázolása nem kifogásolható."

[Miért sértik a plakátok a második mondatot? A képeken gumióvszerek és embert kézfejek láthatók, az egyiken oldalról egy arc eleje. Nem fér bele a jó ízlésbe a kéz és az arc? A szabály nem tiltja a gumióvszernek a jó ízlés határain túli alkalmazását.]

[Más kérdés - de akkor a Bizottságnak is erről kellene beszélnie, hogy a képeknek vannak vaskos erotikus jelentéset. Az ujjakra húzott gumikról például eszünkbe juthat a faszra húzott gumi. De aki nem ismeri az utóbbit, annak nem fog eszébe jutni. Az ujjakra húzott gumiról persze az ujjakra húzott gumi is eszünkbe juthat, hiszen az ujjakra is érdemes lehet gumit húzni, ha másvalaki végbelébe vagy hüvelyébe dugjuk, és ez is erősen erotikus művelet, ha nem gyógyászati okból csinálják.]

A Tagok szavazatai: igen, sérti: 7
nem sérti: 0 tartózkodik: 1

A Bizottság véleménye szerint [a] kifogásolt reklám olyan többelemű kampánynak minősül, mely tartalmát tekintve nem AIDS-ellenes, továbbá AIDS-ellenes propagandával kapcsolatos elemet - egy plakát kivételével - egyáltalán nem tartalmaz. [Igazán érdekelne, hogy a Bizottság szerint mi az a több elem, ami a kampányban benne van, ha nem az, hogy húzzunk gumit, és hogy a gumihúzás miért nem kapcsolatos az AIDS-ellenes propagandával. A gumihúzás mint HIV-megelőzés már éppen eléggé ismert ahhoz, hogy ne kelljen minden plakátnak szájba rágnia, hogy a gumihúzásra mi okból van szükség. Szükség arra lenne, hogy a gumit valóban felhúzzuk, erről kellene bennünket meggyőzni.]
A Tagok szavazatai: igen: 7
nem: 1 tartózkodik: 0

Az Önszabályzó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottsága [a] hivatkozott reklám tárgyában a fenti rendelkezésekre való hivatkozással [sokat hivatkoznak] megállapítja a normasértést, egyben tekintettel az előterjesztésre[,] a kifogásolt plakátok közterületen való elhelyezését nem javasolja. [Nem értem, mimódon lehet itt tekintettel lenni az előterjesztésre. Ha nem javasolják a plakátot terjeszteni, azt az én agyacskám szerint az előterjesztés felvetésére/tárgyában, a plakát saját maguk általi minősítése alapján, a megsértett normákra való tekintettel teszik.]

Felhívja továbbá az érintetteket a sérelmes helyzet megszüntetésére. [Ez mi???]

Indoklás:

A bizottság álláspontja szerint [a] hivatkozott [magyarul: a szóbanforgó] reklám - figyelembe véve célcsoportját, hirdetés tartalmát és témáját - sérti a közízlést, sem a képi megfogalmazás, sem a kivitelezés nem éri el az elvárható színvonalat, így megjelentetése ronthatja a reklámszakma hírnevét, valamint megingathatja a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat [ami egyébként töretlen dolgozó népünkben].

[Nem világos, hogy mik itt pontosan az állítások. A célcsoport figyelembe vétele befolyásolja netán azt, hogy sérti-e a plakát a közízlést? Vagy mondjuk valamely másik célcsoportnak ez a színvonal is megfelelne? Legvalószínűbbnek a következő értelmezést látom: A Bizottság álláspontja szerint
1. A plakátok a szexuálisan aktívakat szólítják fel gumihasználatra, és csakis számukra hordoznak releváns információt.
2. A Bizottságnak van egy ki nem fejtett, mélyen lappangó meglátása, mely szerint a plakát igazi célcsoportja valamiféle, a teljes populációnál szűkebb belterjes közönség, a -- hogyismondjam felnőtt, gyakorló homoszexuálisok"¹ tömege. Hisz ha a buzik adják ki a plakátot, akkor nyilván buzik buziknak, buzikért, buzik által, buzik mellett. És buzik révén!

¹Lásd 21/I996. (V.17.) AB határozat, V. rész 2. pont negyedik bekezdés első mondata

3. A plakát az ezen az egzotikus közönségen belül megengedhető, bizalmas hangon szól.
4. Amely hang azonban a nyilvános szférába nem való, az utca úri közönsége számára túl nyers és durva. Most jön a közízlés, "a "többségi nézet" (amelyet nyilvánosan azok is vallanak, akik nem tartják be, araz az erkölcsi konvenció) szerint erkölcstelen tevékenység jelenléte a közszférában"².

² uo., IV.rész I. pont első bekezdés utolsó mondata

5. A plakát azonban mindettől függetlenül is rossz.
6. A nyerseség és a silányság egyaránt rontja a hírnevet és a közbizalmat.]

Miután nem mutatható ki egyértelműen (egyetlen plakát kivételével) az AIDS-ellenes üzenettartalom; tehát a kampány nem értékelhető "AIDS-ellenes kampányként", megállapítható az erotika, a szexualitás öncélú felhasználása. [Látunk-e a képeken intim testrészeket? Nem. Mitől erotikus akkor? A Bizottság szerint feltehetőn a gumióvszertől. Csakhogy a gumi sokkal kevésbé erotikus, mint amennyire a HIV-megelőző szerepe ismert. Mutassanak már egy embert, aki a gumi láttára fölizgul! Éppenhogy nem asszociálhatnak túl sokan erotikusan a gumihoz, mivel a gumit a kifogásolt plakátokhoz hasonlóan az emberek javarésze csak egészségügyi riogatásokból ismeri, nem pedig saját játékkultúrájából. Szerintem tehát a plakátok az erotikát, a szexualitást nemhogy öncélúan nem, de sehogy sem "használják". Mivel azonban a gumi (hiányzó erotikusságával szemben) a HIV-megelőző szerepéről közismert, teljesen világos az AIDS-ellenes üzenet. Mindez azonban relatív.]

Tekintettel arra, hogy a közterületi reklámeszközökön való megjelentetés nem csupán a célcsoportot, de a társadalom teljes keresztmetszetét (általánosan az utca emberét) célozza, nagyobb körültekintéssel kellett volna megválasztani a médiát, illetve nagyobb figyelmet kellett volna fordítani az egyes reklámeszközök sajátosságaival kapcsolatos várható hatásokra.

[Ismét nem fejtik ki világosan, mi a bajuk a plakátokkal. Nagyobb figyelmet kellett volna fordítani, oké, de mire jutnánk akkor, ha ezt a nagyobb figyelmet ráfordítjuk?]

Zentai István különvéleménye [valójában párhuzamos vélemény]:

A plakátok közül egyedül a "gumival fityiszt mutató" fogadható el, ettől függetlenül a sorozat mind egyes darabjait, mind összességét tekintve sokkal inkább tekinthető egy "Homoszexualitás-szimpátia", mint egy "AIDS-ellenes" kampánynak ill. részének. [A homoszexualitás nem tulajdonnév. Másfelől nem világos, hogy miért homoszexualitás-szimpátia az, ha vészjósló hangon kioktatják a buzikat valamire. Harmadrészt miért a buziságról szól az "ez elment vadászni", a "gumival fityiszt mutató" és az "AIDS" feliratú, pusztán egy középső ujjra húzott gumit ábrázoló plakát? Sőt miért homoszexualitás az, ha két férfikéz vagy egy férfikéz és egy férfiszáj van a képen? Egy kézfogásos vagy szopatásos kép gumihasználatra való felhívással - ez a buzulásról szól, és nem a bármely relációban való gumihasználatról?]

Thuróczy Zoltán különvéleménye [valójában párhuzamos vélemény]:

A plakátok tervezése egysíkú, kivitelezése ízléstelen, kifejezése obszcén. [Miért baj az, ha obszcén? Mi van, ha csak obszcénül lehet valami fontosról meggyőzni a népet?³

³ Miért nem foglalkozott az ÖRT például a rendkívül egysíkú, ízléstelen és primitív NATO-propagandával? Azért, mert azt a kormány rendelte meg és nem a Budapest Lambda Meleg Baráti Társaság?

Ugye, a többségi nézet, amelyet nyilvánosan azok is vallanak, akik nem tarcják be.] Az AIDS-ellenes kampányok rendkívüli fontossággal bírnak, tekintettel a téma "érzékenységére" [mi ez?] különösen hangsúlyos elem a kiválasztott veszélyeztetettségi csoport. [Feltéve azt, hogy a plakátok valóban csak egy kiválasztott szűk csoportnak szólnak, azaz megint azt kéne gondolnunk, hogy az átlagember nem baszik, csak a perverz kisebbség.] Amennyiben egy ilyen kampánynak, plakátsorozatnak csupán egyetlen "elemét" képeznék a férfi homoszexuálisok, és a heteroszexuálisok, a drogfüggők ugyanúgy helyet kapnának a sorozatban, nem lenne kifogásolható pl. a "kézfogásos" plakát. [Úgy látszik, sok ez, hogy a hat plakátból hármon két-két férfikéz, illetve férfiarc látható. Tetszett volna a buziknak megelégedniük a maguk kétszázalékos reprezentációjával! Persze lehet, hogy akkor meg a Nemzeti AIDS-Bizottság érezte volna átvágva magát, hiszen esetleg azért adták a pénzt a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaságnak a plakátokra, hogy jórészt buziknak/ról csináljanak hirdetést.]

Niklai Péter különvéleménye [valójában párhuzamos vélemény]:

Hatból öt plakáton semmiféle utalás nem történik az AIDS-re. Az ügy kapcsán a Nemzeti AIDS-Bizottság megkeresése és véleményének megkérése különösen indokolt. [Na, én is szóltam valamit, mert különben azt hitték volna, elaludtam.]

Rebrus Csaba különvéleménye [valójában párhuzamos vélemény]:

AIDS-ellenes kampányokra természetesen szükség van, de nem "így". [Miért kell idézőjelbe tenni az ígyet?] A plakátok rendkívül alacsony színvonalúak, mind a kreatív ötlet, mind a kivitelezés szempontjából. Ebben a formában a reklámszakma hírnevét is csökkenti.

Csömör László különvéleménye [valójában párhuzamos vélemény]:

A kifogásolt reklám "Meleg-propaganda" [ezek annyira rettegnek a buziságnak az említésétől is, hogy nagybetűbe és idézőjelbe csomagolják], AIDS-ellenes köpenybe bújtatva. Egyetlen plakát sem felel meg a szakmai, reklámetikai előírásoknak, nem elfogadhatóak.

Dr. Szakács Ferenc pszichiáter, független szakértői különvéleménye [ez sem különvélemény, sőt rá is tesz egy lapáttal]:

Az AIDS[,] "korunk pestise" minden embert veszélyeztet [Ez már tud valamit!]. Mivel főként szexuális úton terjed, ellene a leghathatósabb védekezés a szexuális magatartás szabályozása. Ennek egyik hatásos technikai módja a védőgumi használata. Helyénvaló tehát a védőgumi életmentő [ez erős kissé] szerepére felhívni a lakosság [!] figyelmét. A védőgumi használatában a szexuálisan aktív emberek érdekeltek [plusz mindazok, akiknek fontos a szexuálisan aktív emberek egészsége], akiknek többsége heteroszexuális irányultságú [ezt nem tudjuk, csak azt, hogy heteroszexuális gyakorlatot folytatnak]. A védőgumi AIDS-megelőző használatára tehát mindkét nembeli érintett lakosság figyelmét célszerű felhívni [amint ez a szóbanforgó plakátokkal meg is történhetne, hiszen mindkét nembeliek szoktak sétálni az utcán]. Az ilyen plakátok minél szélesebb körű terjesztése indokolt, sőt szükséges [ha megfelelnek a reklámetikai normáknak, azért vigyázzunk má'!].

Ismeretes, hogy az AIDS betegek többsége homoszexuális vagy/és drogfüggő. Mindkét csoport kisebbségi csoport, arányuk az össznépességben kicsi.

Az AIDS elleni propaganda igen fontos társadalmi/emberi kérdés, ezért a rendelkezésre álló lehetőségek jó kihasználása, a propaganda hatékonysága és gazdaságossága mindannyiunk számára létfontosságú [a legfontosabb talán a jó lehetőségek kitalálása lenne]. [Ebből nem következik azonban, hogy két férfi közötti gumihasználatot hirdető plakátot fölösleges lenne mindazoknak látniuk, akik nem férfiak vagy nem szoktak más férfiakkal szexuális kapcsolatot teremteni.]

Valamely propaganda hatékonysága attól is függ, mennyire szól a célzott csoporthoz (azaz, nem túl tág, vagy nem túl szűk-e azok köre, akikhez eljut).

Mindenekelőtt el kell tehát dönteni, hogy minden emberhez kívánunk-e szólni, vagy csak a szexuálisan aktív heteroszexuális népességhez, vagy ezen belül [sic!] kizárólag a homoszexuálisakhoz, netán közülük is csak a homoszexuális férfiakhoz. [Ez így nagyon jól hangzik, de mi következik belőle? Egyáltalán miért nem bírják ezek az állást foglaló emberek leírni, mi is valójában az álláspontjuk? Miért célozgatnak egyfolytában ahelyett, hogy megmagyaráznák? A pszichiáter szakértő például megmondhatná, hogy ha a plakátokat - mint főltételezi - a buziknak készítették, akkor hova helyezzék őket. Hogyan lehetne a plakátokat láthatóvá tenni a buzik számára anélkül, hogy sok nem buzi is lássa. Mert ugye a buzik is az utcán sétálnak, és még nem tartunk ott, hogy a rendőségi listák alapján a kiadó diszkrét borítékban küldje minden érintett kezéhez üzenetét.]

A célzott sokaság meghatározza a propaganda mondanivalóját (pl. csak [!] olyat propagálunk, ami minden embert érdekel) és a terjesztés körét (csak [!] azok számára tesszük közzé, akiket érint). [Szeretném érteni, hogy csak olyat szabad-e reklámozni, ami mindenkit érdekel, vagy szabad mást is. Mert akkor az utcai Toyota-reklámot is be kell tiltani, hisz az utcán olyanok is sétálnak, akik nem tudnak Toyotát venni.]

A hatékonyság függ továbbá attól is, hogy a propagált mondanivaló (tartalmában és formájában) mennyire illeszkedik az érintett sokaság erkölcsi, szociális, érzelmi, esztétikai szokásaihoz, normáihoz.

Mivel a közzétenni kívánt plakátok tartalma (egy [szerintem három a hatból] kivételével) kizárólag a népesség jelentéktelen [na, jól kiosztottam ezeket a szemét buzikat] hányadát kitevő kisebbséghez (férfi homoszexuálisok) szól, [hol a mondat folytatása?]

Mivel a plakátok kifejezésmódja (ti. az "ujjgesztusok" egy kivétellel obszcén asszociációkat hív elő és erősít meg, s így sérti a közízlést, a gyermek[ek] és [az] ifjúság erkölcsi fejlődését károsan befolyásolja. [Ha obszcén és sérti a közízlést, akkor a felnőttek erkölcsi fejlődését is károsan befolyásolja, nem?] [Egyébként szerintem is obszcén. Obszcén szerintem az, ami erotikát személyességétől megfosztott durvaságként ábrázol. A plakátok közül a középső ujjas, a fityiszes és félig a szopásos is ilyenek. Az utóbbi azért, mert aránytalanul csak a faszt szimuláló kéz látszik rajta, a recipiens száj alig, s ez rímel a szopatásról alkotott közfelfogásra.]

Mivel a plakátok tartalma azt sugallja, hogy az AIDS kizárólag a homoszexuális férfiak ügye, mentálhygiéniai szempontból kifejezetten kártékony hatásúak.

Mivel a közterületen mindenütt jelenlévő plakátok azt a tévhitet kelthetnék, hogy a homoszexualitás mindenütt jelenlévő, napjainkra jellemző, általánosan elterjedt szexuális irányultság [szerintem viselkedés], károsan befolyásolhatnák, nemkívánatos irányba terelhetnék az ifjúság pszichoszexuális fejlődését. [Nem világos, miért keltődhetnének ilyen tévhitek emberekben pusztán a plakátoktól. Ennyire hisz a reklámpszichológus saját hatalmában? Másfelől miért baj, ha ezt kezdik hinni?]

Mivel a plakátok infomációértéke igen csekély és félreérthető, kivitelük pedig ízléstelen és szellemtelen, alacsony színvonalú, ezért a plakátok közterületen való terjesztése indokolatlan, még szűkebb körű terjesztése sem javasolt.

A bemutatott plakátok közül, egyetlenként terjesztésre javasolható a "gumival fityiszt mutató" plakát. Mondanivalója világos, szellemes, megvalósítása nem sért sem ízlést, sem erkölcsöt kortól-nemtől független, általános érvényű információt hordoz: a védőgumi megvéd az AIDS-től.

Semmiképpen sem javasolt azonban, hogy a plakátokon szerepeljen a "MELEG BARÁTI TÁRSASÁG" megnevezés terjesztőként. Ha a terjesztőknek [kiadónak] tisztességes és nem provokatív szándékaik vannak, meg kell elégedniük társaságuk rövidített megjelölésével. Ha erre nem hajlandók és ragaszkodnak az ízléstelen és komolytalan konnotációjú [= jelentésárnyalatú] megjelöléshez, akkor nem javasolt ennek a plakátnak a közzététele sem. (Ugyanis nagyobb volna az iatrogén [= orvosi] ártalom, mint a haszon.)

[Magyarul: ha egy plakát aljára kis betűvel az van írva, hogy Meleg Baráti Társaság, az
- nem tisztességes az utca népével szemben,
- provokatív,
- ízléstelen,
- komolytalan.
Nem tudom, mit szólhatunk akkor ahhoz, amikor az MDF plakátainak alján az volt, felelős kiadó: Lezsák Sándor. Ehhez képest a Fővárosi Bíróság még kifejezetten barátságos volt, amikor azzal utasította el a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért bejegyzését, hogy a meleg szó bizalmas jellegű. Ezt a Legfelsőbb Biróság tizenhat hónapnyi gondolkodás után végül is felülbírálta, tehát a meleg szó teljesen legális. S nem nehéz belátnunk, hogy ha egy társadalmi szervezetnek joga van törvényes nevébe a meleg szót fölvenni, akkor e nevét joga van kiadványain föl is tüntetni. Az előbbi baromság persze csak Szakács Ferenc pszichiáter, független szakértői különvéleménye, az ÖRT-nél valaki talán érezte, nem emelhetik a hivatalos határozatba. Az sem semmi, hogy a pszichiáter szerint az ifjúság egészségileg károsodna, ha a plakátok láttán azt kezdené hinni, Magyarországon léteznek buzik.]

Budapest, 1997 december 4

Kapják:
1. MAHIR CityPoster Kft.
2. Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság

[Az ÖRT állásfoglalás nem jogilag kötelező érvényű döntés, annak a MAHIR CityPoster Kft saját jószántából veti alá magát.]

kommentálta: Juhász Géza
1997 december 24-25.