Ügyészségi határozat a Tarlós elleni nyomozás megtagadásáról


	Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség B.3039/2001. HATÁROZAT A hivatali visszaélés bűntette miatt Juhász Géza a Habeas Corpus Munkacsoport igazgatója, valamint ehhez kapcsolódóan 12 magánszemély által azonos tartalommal tett feljelentés tárgyában a Be. 127.§ (1) bekezdés a., pontjának I. fordulata alapján - mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény - a nyomozást megtagadom. A határozat ellen a Be. 148.§ (1) bekezdése alapján panasznak van helye a Fővárosi Főügyészséghez, melyet az arra jogosult a Be. 148.§ (4) bekezdése alapján a közléstől számított 8 napon belül a nyomozást megtagadó üszészségen tehet meg. Indokolás: Juhász Géza, mint a Habeas Corpus Munkacsoport igazgatója, valamint ehhez kapcsolódóan 12 magánszemély feljelentést tett Tarlós István Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármestere ellen a Btk. 225.§-ba ütköző hivatali visszaélés bűntette miatt, mivel a feljelentés adatai szerint Tarlós István 2001. július 3-ai keltezéssek olyan tartalmú levelet juttatott el az Óbudai Hajógyári Szigeten rendezendő Diáksziget ügyvezető igazgatójához, Gerendai Károlyhoz, melyben felhívta figyelmét, hogy amennyiben a rendezvénysorozaton homoszexuális felvilágosító programok is szerepelnek, úgy ez "súlyosan veszélybe sodorná az idei rendezvény megtarthatóságát, de a következő évi szerződés aláírását is". A feljelentés adatai alapján Tarlós István, valamint a BRFK Közbiztonsági igazgatója Komáromi Endre ezredes, Óbuda-Békásmegye Rendőrkapitányság vezetője Dr. Simon Tamás r. ezredes, valamint a Sziget Kft. képviseletében Gerendai Károly és Müller Péter között egy olyan megállapodás jött létre, mely a fenti levélben rögzítetteket támasztotta alá. A feljelentő álláspontja szerint Tarlós István önkényesen, pusztán a homoszexualitással kapcsolatos programok miatti ellenérzésétől vezérelve fogalmazta meg a fent megjelölteket és ezáltal a Sziget Kft-t a Polgármesteri Hivatal, vagy az annak alárendelt szervek részéről megvalósuló ellenlépésekkel fenyegette meg, mely ily módon a fent megjelölt bűncselekmény megállapítására alkalmas. A feljelentés eredetileg a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal részére került megküldésre, majd onnan az - a szolgálati út betartásával - a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészségre lett továbbítva érdemi állásfoglalás kialakítása végett. Az ügyben feljelentés kiegészítés elrendelésére került sor, mely során a feljelentésben jelzett ügyiratok, valamint ehhez kapcsolódóan a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17.P.III.22429/2001/7. számú 2001. július 23. napján kelt végzése került beszerzésre. A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy Tarlós István a 2001. július 3. naoján kelt 101/2001. PM. ügyiratszámot viselő levelét "többszázezer fiatal, részben kiskorú védelmében" írta meg, mivel álláspontja szerint az ún. "Szivárvány-sátor" felállítása nevezettek egyértelmű veszélyeztetését jelentené, és a későbbiek során kelt megállapodás megkötését is ez a cél vezérelte, egyben hozzátéve, hogy álláspontja szerint a másként gondolkodók biztonságának érdekében is szükséges a fenti intézkedés, mivel esetlegesen agresszív fiatalok jelennének meg a sátro környékén. A későbbiek során a Háttér Baráti Társaság a Melegekért egyesület, mint felperes Tarlós István és társai alperesek ellen szerződsé érvénytelensége és személyhez fűződő jogok megsértése iránt [ helyesebben nyilván ennek megállapítása iránt - JG ] a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon polgári peres eljárást kezdeményezett, melynek adatai alapján továbbá megállapítható, hogy Tarlós István az Alkotmánybíróság 21/1996. (V.17.) AB. határozatában foglaltak alapján hozta meg intézkedését. A fenti AB. határozat megállapította, hogy a gyermeknek az a joga, hogy az állam részéről megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemben és gondoskodásban részesüljön, az állam alkotmányos kötelességét alapozza meg a gyermek fejlődésének védelmére, ily módon a gyermek alapjog gyakorlását - ezen belül egyesülési joga gyakorlását is - korlátozhatja, amennyiben nevezett életkoránál fogva nem képes megismerni és értékelni az általa választható lehetőségeket, sem pedig választása következményeit saját személységére, illetve későbbi életére és társadalmi beilleszkedésére nézve. A beszerzett okiratok alapján az állapítható meg, hogy Tarlós István által feljelentésben megfogalmazott magatartás nem minősül bűncselekménynek. [ a mondat nyilvánvalóan a Tarlós István által tanúsított, a feljelentésben megfogalmazott magatartásról akar szólni - JG. ] A Be. 12.§ (1) bekezdése alapján büntetőeljárást csak meghatározott feltételek alapján bűncselekmény alapos gyanúja esetén és csak az ellen lehet indítani, akit bűncselekmény alapos gynúja terhel. A Btk. 10.§ (1) bekezdése határozza meg a bűncselekmény fogalmát, mely szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A fenti törvényi megfogalmazásból leszögezhető, hogy a bűncselekményi fogalom egyik alkotó eleme a társadalomra veszélyesség, melynek hiánya esetében nem valósul meg bűncselekmény. Jelen esetben az állapítható meg, hogy egyes emberi cselekmény elvont és tényleges társadalomra veszélyessége közötti eltérés, egyes esetekben odáig is terjedhet, hogy a különös részi tényállási elemek formális megvalósulása a társadalomra egyáltalán nem veszélyes. A beszerzett okirati bizonyítékok alapján Tarlós István jogalkalmazói tevékenysége során járt el, mely esetben az esetlegesen téves jogértelmezésen alapuló magatartása nem alapozhatja meg büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát. A fentieket támasztja alá a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság efnt megjelölt végzése is, mely a téves jogértelmezésen alapuló döntést korrigálta a polgári jog eszközeivel, de nyilvánvalóan egy másik jogterületen hozott döntés szintén nem alapozhatja meg büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát. Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Budapest, 2001. augusztus 23. [ Valójában a dátum augusztus 28. Ugyanis augusztus 27-én hétfőn délben még azt mondta nekem telefonban Nyilasi Gyula, a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztályának vezetője, hogy nincs még aláírva a határozat. Kedden délben pedig azt mondta, hogy az aláírt határozatot most viszik át a II. és III. Kerületi Ügyészségre, s onnan fogják postázni. Ebből mellesleg az is kiderül, hogy a határozatot valójában nem az alább írt kerületi ügyész hozta, hanem magasabb szinten döntöttek felőle. - Juhász Géza ] Dr. Kenyeres Attila sk. kerületi vezetőhelyettes ügyész Kiadmány hiteléül: Kiadó [ olvashatatlan aláírás, pecsét]