|
A Habeas Corpus Munkacsoport közhasznú jogvédő szervezet 2001. szeptember 6-án csütörtökön panaszt emelt a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség azon határozata ellen, amely megtagadta a Tarlós István III. kerületi polgármester elleni nyomozás megindítását. Mint ismeretes, az ügyészség a múlt héten arra hivatkozva tagadta meg a nyomozás elrendelését, hogy a Tarlós István által tanúsított magatartás nem veszélyes a társadalomra, s ezért egyáltalán nem bűncselekmény.
A panasz hangsúlyozza: Ahhoz, hogy Tarlós István cselekményének a társadalomra való veszélyessége avagy veszélytelensége felől határozni lehessen, nélkülözhetetlen tisztázni az elkövetés körülményeit. A panasz felhívja az ügyészség figyelmét: tisztázniuk kell, hogy Tarlós István megfenyegette-e a Sziget Kft.-t, kilátásba helyezte-e, hogy abban az esetben, ha a Sziget Kft. nem írja alá a "megállapodást", például utasítani fogja az építésügyi, tűzoltósági, egészségügyi engedélyek kiadására jogosult szakhatóságokat, ne adják meg a Sziget Kft.-nek az engedélyt. A szervezet a panaszbeadványhoz csatolt egy Tarlós Istvántól származó levelet, melyben a polgármester a válaszadás helyett egyszerűen csak kikérte magának, hogy a Habeas Corpus megkérdezte őt, fenyegette-e a Sziget Kft.-t bizonyos államigazgatási engedélyek meg nem adásával. A panasz leszögezi: téves az ügyészség ama megállapítása, hogy "Tarlós István jogalkalmazói tevékenysége során járt el", hiszen semmiféle olyan jog nem létezett, amit Tarlós István alkalmazni óhajtott volna. Így az ügyészség ama konklúziója sem állja meg a helyét, hogy a polgármester magatartása a jelen ügyben "téves jogértelmezésen alapuló" volna. Téves jogértelmezésről ugyanis csakis akkor beszélhetünk, ha a hivatalos személy eljárására létezik jogalap, de azt az adott ügyben helytelenül alkalmazta. A panasz részletesen kimutatja, hogy Tarlós Istvánnak semmiféle jogköre nem volt a homoszexualitással kapcsolatos rendezvények betiltására; s emlékeztet arra, hogy ilyen jogkör létezését sem maga a polgármester, sem a védelmére kelt igazságügyi miniszter, sem az ügyészség határozata, sem senki más nem állította. A panasz emlékeztet továbbá: az ügyészség határozata sem vitatja, hogy Tarlós István cselekményére ráillik a Büntető törvénykönyvnek a hivatali visszaélést tiltó 225.§-a, egyszerűen csak hallgatnak erről. Az ügyészségnek a "társadalomra veszélyesség hiányára" történő hivatkozása meglehetősen szubjektív kategória, amelyet a pártatlan, elfogulatlan ítélkezésre törekvő bíróságok csak a legritkább esetben alkalmaznak. A panasz szerint Tarlós István törvénytelen fellépése igen súlyosan veszélyeztette "az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és a hivatalos személyekbe vetett bizalmat", s ezért a társadalomra veszélyes cselekmény, azaz bűncselekmény. A panasz közli: Különösen aggasztó az igazságszolgáltatás pártatlanságára nézve, ha az ügyészség nyomozás elrendelése nélkül, tehát a tényállás megállapítása, a tanúk meghallgatása nélkül, kizárólag iratokra hagyatkozva dönti el, történt-e bűncselekmény. Elképesztő - folytatódik a panaszbeadvány -, hogy az ügyészség Tarlós István cselekményének társadalomra veszélyessége felől magának Tarlós Istvánnak a nyilatkozatai, utólag kreált mentegetőzései alapján határoz, anélkül, hogy akárcsak azokat a sértetteket meghallgatta volna, akiket Tarlós István (a bőségesen nyilvánosságra jutott információk szerint) a Sziget betiltásával megfenyegetett. Juhász Géza Habeas Corpus Munkacsoport, igazgató Budapest, 2001. szeptember 6. 
| ||
English version
