|
Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részére fax: 3318753, 3328902, 4413003 Tisztelt Dávid Ibolya! A Habeas Corpus Munkacsoport közhasznú jogvédő szervezet részéről írunk Önnek. Egyesületünk egyik kiemelkedő célja a nyilvános eszmecsere az önrendelkezési jogokról, az elnyomott csoportok helyzetéről. Így természetesen mi is hívei vagyunk annak, hogy "egészséges társadalmi viszonyok" alakuljanak ki a szexuális kisebbségek jogai terén. Úgy látjuk, hogy a keresztényen kívül számos más erkölcsi felfogás is alkalmas az ilyen termékeny párbeszéd megalapozására. Az emberek egyenjogúságát tisztelő demokratikus erkölcs például nem akarja a melegséget önmagában véve erkölcsileg minősíteni, eldönteni, hogy az jó-e vagy rossz. Az Ön által idézett katolikus katekizmus ellenben, mely nem tartja jóváhagyhatónak a homoszexuális cselekedeteket, elutasító alapállásával eleve szűkre zárja a párbeszéd nyújtotta lehetőségeket. Sajnáljuk, hogy Ön a Pepsi-Szigeten a szexuális kisebbségek és a nők egyenjogúságával kapcsolatos beszélgetéseket szervező egyesületek megkérdezése nélkül, valódi szándékaink ismerete nélkül nyilatkozik úgy programjainkról, mintha azok a homoszexuális párkapcsolatokat népszerűsíteni, vonzóvá tenni, szentesíteni igyekeznének. A valóság az, hogy az előző években kidolgozott és kipróbált programjaink során képzett moderátorok beszélgetéseket tartanak a nőket, gyerekeket, szexuális kisebbségeket érő kirekesztésről, erőszakról és emberi jogokról. Ezek a foglalkozások nem szexuális felvilágosító beszélgetések. A beszélgetések célja az, hogy a résztvevők felismerjék a nőket, gyerekeket és a szexuális kisebbségeket érő kirekesztést, erőszakot vagy ezek jeleit, és képesek legyenek tenni ellene. Például ne csak hallgassák a falon keresztül, amikor a szomszéd veri a feleségét, hanem hívják ki a rendőrséget, vagy ne járuljanak hozzá a szexuális kisebbségek megalázásához buziviccek mesélésével.Célunk, hogy Magyarországon semmilyen kisebbséghez tartozó egyének ne szenvedjenek kirekesztéstől, ne ütközzenek az előítéletek néma, ám kemény falaiba, így az is, hogy a homo- és biszexuális életforma elfogadott legyen. Mindezektől függetlenül is érthetetlen számunkra, hogy Ön, mint igazságügyi miniszter, nem a Magyar Köztársaság alkotmányára és törvényeire, az emberi jogokat rögzítő nemzetközi egyezményekre, hanem a katolikus egyház katekizmusára kívánja véleményét alapítani. Nem látja-e rendkívül problematikusnak, hogy közhatalmi tisztségét felhasználva egy bizonyos vallás dogmáira emlékezteti a közvéleményt? Nem gondolja-e, hogy nem elsősorban az elnyomott, a jelen esetben is diszkriminált kisebbséget kellene kellő toleranciára és visszafogottságra intenie, hanem a sokkal nagyobb befolyással rendelkező politikusokat,intoleráns csoportokat és szervezeteket? Nem látja-e abszurdnak azt az érvelését, mely szerint a fiatalokat azért kellene távoltartani a homoszexualitás társadalmi helyzetével kapcsolatos információktól, mert félő, hogy maguk is áldozatául esnek a homofób zaklatásoknak, miközben nem szentelünk kellő figyelmet a szexuális kisebbségekkel szembeni zaklatások, diszkriminációk megszüntetésére? Nem tartja-e elfogadhatatlannak, hogy felelős miniszterként határozott, az eredményt megjósoló véleményt mond egy olyan büntetőjogi ügyben, amelyben az a kormánytól független nyomozó hatóságok még az alapvető tényállás tisztázásánál sem jutottak tovább?
| ||
English version
