|
Előző Következő
Baranya megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Viszgálati Osztály Ügyszám: 53/2001.bü. HATÁROZAT a nyomozás megszüntetéséről A Btk. 197.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a. pontja alapján minősülő erőszakos közösülés bűntettének alapos gyanúja miatt <gyanúsított mostohaapa> (<személyi adatok>) alatti lakos ellen indított nyomozást a Be. 139.§ (1) bek. b. pont I. fordulat alapján - mivel nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése - megszüntetem. A határozatot meg kell küldeni: 1. Baranya Megyei Főügyészség 2. <nagymama neve, címe> 3. <gyanúsított mostohaapa neve, címe> A határozat ellen a Be. 148.§ (1) bek. alapján panasznak van helye, melyet a (4) bek-re figyelemmel a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a Baranya megyei Főügyészséghez címezve, a fenti rendőri szervnél célszerű előterjeszteni. INDOKOLÁS <Nagymama> 2001. [ helyesen: 2000. ] március 7-én a Pécsi Rendőrkapitányságon feljelentést tett, mely szerint 1995-ben született <kislány> nevű unokáját a nevelőapa <gyanúsított mostohaapa> 1998. szeptember és 2000. márciusa közt több alkalommal szexuálisan zaklatta. [ A feljelentés nem több, hanem sok alkalomról szól, és nem zaklatásról, hanem igen durva erőszakról. - Juhász Géza megjegyzése ] A kislányt nőgyógyászati vizsgálatnak vetették alá, mely szerint a kislány érintetlen, erőszakra utaló nyomokat sem a nemi szerven, sem annak környezetében nem találtak. A gyermek-pszichológusi vizsgálat nem zárta ki a kislány által elmondottak megtörténtét, de azt sem, hogy a gyermek a szülők nemi életéből látott valamit és azt úgy mondja el, mintha vele történtek volna meg az események. A nyomozást a Pécsi Rendőrkapitányság bizonyíték hiányában megszüntette. [ Ez idáig a 2000. március-áprilisban folyt vizsgálatról szól. A nyomozást akkor anélkül szüntették meg, hogy elrendelték volna. - Juhász Géza megjegyzése ] A Pécsi Városi Ügyészség a megszüntető határozat elleni panaszt elutasította [ 2000. május 30-án ], e határozatot a Baranya Megyei Főügyészség hatályon kívül helyezte és 2001. július 4. napján pótnyomozást rendelt el [ A HCM első szórólap-akciója 2001. június 30-án történt. - Juhász Géza megjegyzése ]. A pótnyomozás során tanúként hallgattuk ki <nagymama> feljelentőt, aki részletesen beszámolt arról, mikor milyen módon vett észre erőszakra utaló jeleket <kisunokáján>, valamint a kislány 2000. márciusában miként mondta el neki, hogy nevelőapja megerőszakolta. Kihallgattuk a <nagymama> által indítványozott személyeket [ valójában a nagymama által javasolt tanúk közül kettőt nem hallgattak ki - Juhász Géza megjegyzése ] (barátnőjét <nagymama barátnője>, testvérét <nagymama húga>, és <kislány apjának volt élettársát>) akik elmondták, hogy <kislány> az általuk feltett kérdésekre nekik is elmondta, hogy nevelőapja <gyanúsított mostohaapa> őt szexuálisan zaklatta. A tanúvallomásokból az is kiderült, hogy a tanúk a történtekről <nagymamától> hallottak először [ kivéve a kislány apjának volt élettársát - Juhász Géza megjegyzése ] és a kislány a fent írt mindegyik személynek azok indítványozására, kérdéseire válaszolva mondta el szinte szó szerint ugyanazt, amit nagyanyjának. Ugyanakkor <nagymama húga> és <kislány apjának volt élettársa> is elmondta, hogy a kislány nevelőapjával közvetlenül viselkedett, nem félt tőle, viselkedése nem utalt az általa elmondott erőszakra. [ Ezek a tanúk nem szakemberek amúgy. - Juhász Géza megjegyzése ] <Kislány apjának volt élettársa> azt is elmondta, hogy <nagymama> korábban <kislány apjával> - unokája vér szerinti apjával - szemben is gyanakodott arra, hogy szexuálisan zaklatta a kislányt. [ Ez nem igaz, sőt cáfolható. - Juhász Géza megjegyzése ] Az eljárás során tanúként hallgattuk ki <kislány apját> - a kislány édesapját -, <anyát> - a kislány édesanyját -, <nagyapát> - a nagyapát -, dr. <gyerekorvos> gyermekorvost, <óvónő 1.> és <óvónő 2.> óvónőket. Nevezett személyek egyike se támasztotta alá a <nagymama> által elmondottakat, nekik a kislány ilyesmiről nem panaszkodott, a gyerek viselkedésén nem vettek észre semmi szokatlant vagy arra utaló jelet, hogy vele bármi szokatlan vagy megrázó történt volna. [ Vannak más tények is. Korábban például az óvónők azt mondták a nagymamának, hogy a kislány az ebédet sorozatosan kihányja, alvás idején csak sír, és elhanyagolt. - Juhász Géza megjegyzése ] Az óvónők azt is elmondták, hogy a családban az utóbbi két évben történt változásokról (szülők válása, új házasság) hallottak [ Ez a házasságváltás 1998-ban történt, és azóta tart az erőszak. Az utóbbi két évben valójában ennek az erőszakügynek a napvilágra kerülése volt az újdonság. - Juhász Géza megjegyzése ], a kislány ezeket elmesélte, de sem a játékaiban, a töbi gyerekkel való viselkedésében, sem a nevelőapjával való viszonyában semmi olyat nem vettek észre, ami a nagymama által elmondottakat alátámasztotta volna. Az eljárás során <nagymama> 2001. júliusában átadta a hatóságnak azt a gyermek-fehérneműt, amelyet elmondása szerint 2000. nyarán viselt unokája [ És amelyet 2000. nyarán a pécsi rendőrök még nem akartak megvizsgálni - Juhász Géza megjegyzése ], és amin nagy kiterjedésű sárgás szennyeződést látott, ezért a kislányt átöltöztette, a bugyit eltette. Az ügyben kirendelt igazságügyi orvosszakértő laboratóriumi vizsgálatokkal megállapította, hogy a fehérneműn lévő szennyeződés ondót nem tartalmaz. A fenti megállapítás teljes alátámasztására DNS vizsgálatot rendeltünk el, amely megállapította, hogy a kislány bugyiján lévő foltban ondószennyeződés nem mutatható ki, a sárgás felkenődés minden kétséget kizáróan <kislánytól> származik, ugyanis nevezett vérmintájával azonosságot mutató allélek együttes előfordulása kb. egy trillió ember feltételezése esetén fordulhat elő még egyszer. [ Tehát kimutatták, hogy a nem ondó nem a kislányé. De akkor mi az? Mitől van egy kislánynak sűrű folyása? - Juhász Géza megjegyzése ] A pótnyomozás során <kislányt> ismételten gyermekpszichiátriai vizsgálatnak vetettük alá, ugyanakkor pszichiátriai és elmeszakértői vizsgálatot végeztettünk <nagymama> feljelentő tekintetében is. [ Nem a gyanúsítottat vizsgálták tehát. - Juhász Géza megjegyzése ] Dr. <pszichológus igazságügyi szakértő> pszichológus <kislány> vizsgálata során megállapította, hogy a kislány erősen befolyásolható, érzelmi viszonyai kialakulatlanok. A gyerek "mindenáron meg akar felelni annak a személynek, aki érzelmileg közel áll hozzá", ezért válaszait annak a felnőttnek az elvárásai szerint adja, akinek a befolyása alatt áll [ A vizsgálat ideje alatt a gyanúsított befolyása alatt állt, hisz nem helyezték biztonságba egy napra sem... - Juhász Géza megjegyzése ], a "feltett kérdésekre úgy válaszolt, ahogy a kérdés feltevés történik, ezért aztán nem igazán lehet tudni, hogy mikor mond igazat". [ Nahát pont így beszélnek, akik tökéletesen meg vannak félemlítve. Ebből mindenesetre kiderül, hogy a szakértő úgy tette fel a kérdéseket, hogy nem kívánta az erőszakot feltárni. - Juhász Géza megjegyzése ] A történtekkel kapcsolatban a pszichológus véleménye szerint "<nagymama> élénk képzelő erővel rendelkező, szélsőséges megnyilatkozásokra hajlamos személy [ Egy ilyen ügy kétéves húzódása, hatóságok általi ki nem vizsgálása után, a gyereknek a gyanúsítottal szembeni teljes fizikai és szexuális kiszolgáltatottsága tudatában kinek nem lennének szélsőséges érzelmei? - Juhász Géza kérdése ], ezért valószínűleg kérdéseivel akaratlanul is sugallta a kislánynak a szexuális bűncselekményre utaló válaszait". [ Itt csupán az idő van megfordítva. A kislány előbb nehezen pisilt, sírt, toporzékolt, panaszkodott a fájó puncijára, végül beszélt az erőszakról, minderre kérdezett rá a nagymama. - Juhász Géza megjegyzése ] A pszichológus véleménye szerint nevezettnél enyhe személyiségzavar alakult ki, unokájáért rajong, nagyon félti, emiatt "szinte rögeszméjévé vált", hogy a gyermeket nevelőapja bántja, és szexuálisan zaklatja. [ Mi ebben a személyiségzavar? Az, hogy félti az elkövető fogságában lévő unokáját, akit az ügy kiderülése, 2000. márciusa óta nem láthat? Az, hogy az elkövetővel és a hatóságokkal való eredménytelen, sziszifuszi küzdelem lassanként kikezdi az idegeit? - Juhász Géza kérdései ] Ugyanakkor az elmeszakértői vélemény szerint a fent írt érzelmi túlfűtöttség nem jelenti azt, hogy feljelentő beszámítási képességgel ne rendelkezne, vagy az őt egyébiránt kóros módon befolyásolná. [ Itt bújik ki a szög a zsákból: a beszámíthatóságot a törvény az elkövetővel kapcsolatban tartja relevánsnak. A rendőrség tehát a nagymamáról beszél úgy, a nagymamával kapcsolatban tartja kérdésnek azt, ami a törvény szerint a gyanúsítottal szemben merül fel. Akkor ki ellen is folyt ez a nyomozás? - Juhász Géza megjegyzése ] A nyomozás adatai alapján ily módon [ Tehát oly módon, hogy lényegében a nagymama ellen folyt az adatgyűjtés. - Juhász Géza megjegyzése ] <gyanúsított mostohaapával> szemben a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját nem lehetett megállapítani, így őt gyanúsítottként sem hallgattuk ki. A nyomozás során olyan tényt, körülményt megállapítani nem lehetett, mely a feljelentő által bejelentett bűncselekmény megtörténtét kétséget kizáró módon bizonyította volna, ezért az ügy összes körülméyneire tekintettel gyanúsított kihallgatásának mellőzésével, a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam a nyomozás megszüntetése felől. Kelt Pécs, 2001. év 12. hó 18. nap Dr. Kovács László r.alezr. osztályvezető Előző Következő | ||
English version
