Estek a Café Míróban és a Tölgyfa Klubban

A + és a - jelek azt jelzik, készült-e magnófelvétel az előadásokról illetve vitákról. Akit érdekel, szóljon, pontosabban küldjön (HCM 1364 Bp Pf 31.) alkalmanként számítva két üres kazettát és százforintnyi bélyeget, és rámásolva visszaküldjük. Nagyon örülnénk, ha tudnál valakit ajánlani, aki vállalkozna az elhangzottak legépelésére. Ha sikerülne legépelni őket, akkor a szöveget is feltennénk ide. Írj, ha van ötleted!

Az őszi alkalmakra készített meghívónk két oldalát, alattuk a tavaszi meghívó két oldalát alább láthatod. Ha rákattintasz, megkapod ugyanezt a képet négyszeres méretben és minőségben. (Sokáig tart, mert egyenként körülbelül 400 kilobájtosok!!) Sokan kérdezték az elmúlt időben, hogy lesz-e valamikor a vitaesteknek folytatása. Nos, egyrészt volt is 1999-ben, de 2000-ben is lesz. Ha érdekel, kattints ide, írd meg az emailcímed, és értesíteni fogunk, mihelyt elkészülünk a szervezésével!!




 

Amikor nekikezdtünk az előadássorozat szervezésének, először is szerettem volna megfogalmazni, mi is az, ami engem érdekel. Ennek az eredményét olvashatod itt. Aki tudja valamelyik kérdésre a választ, azonnal kattintson ide és küldje el! Egyéb címeinket megtalálod itt.

Absztrakt kérdések

• Érdeklődésünk középpontjában az a kérdés áll, hogy testünkkel való rendelkezésünk szabadságát elérhetjük-e az egyes testi ismérvek illetve választások szerinti kisebbségek körülhatárolása és "korporativista" megszervezése nélkül; minden ember egyenlő méltóságára, tapasztalataik egymás számára való megismerhetőségére, szabad és felelős választására alapozva.
• Értelmes/érdemes-e egyáltalán a testünkkel való rendelkezés szabadságáról beszélni, vagy netán a testünk maga cselekszik és gondolkodik; esetleg néhány döntésünk determinálja a későbbieket, s ebben szigorú természettudományos-biológiai okok hatnak vagy csak belerekedünk kulturális gettókba?
• Kíváncsiak vagyunk, hogyan jön létre a testi különbözőség tudata, miért épp úgy osztályozzuk testi ismérveinket, ahogy.
• Mitől függ, hogy ezek társadalmi státuszunkat meghatározó súlyúakká válnak-e?
• Függ-e a test észlelésének és kezelésének módja az egyes földrészek civilizációs sajátosságaitól?
• Vannak-e genetikai alapjai a csoportidentitásoknak?
• El tudunk-e mégis vonatkoztatni a másik ember testi különbözőségétől, ha tulajdonsága/döntése nem kapcsolatos velünk?
• Van-e antropológiájuk a biototalitárius mozgalmaknak?
• Összeegyeztethető-e a lelkiismereti szabadsággal az a gyakorlat, melynek során egyes amerikai egyetemeken előnyösen megkülönböztetik a "faji", nemi, szexuális kisebbséghez tartozó jelentkezőket? Összeegyeztethető-e az egyenlő méltóság joga azzal, ha kollektív identitások között vagyunk kénytelenek választani? Szükségszerű-e, hogy "másságokról" és "emancipációjukról" folyjék a diskurzus?
• Értelmes-e "szubkultúrális szabadság szigeteket" építeni a társadalom egészének elutasítása közepette?
• Vannak-e kollektív jogaik az egyes kisebbségeknek?
• Joguk-e a nőknek, hogy arányos képviseletük legyen a parlamentben? (És ha igen, akkor kiknek még? Minden születés szerinti -??- kisebbségnek? A gyerekeknek is?)
• Van-e "női lét", "meleg lét" stb, mennyiben testi adottság cigánynak lenni?
• Vannak-e speciális női, kövér-, buzi-, rokkant-, vak-, "drogos"-, allergiás-, betegjogok stb, vagy csupán az emberi méltóság joga és a diszkrimináció tilalma van; a helyzetek, lehetőségek és szerepek pedig folytonos sokaságot alkotnak?
• Van-e keresnivalója a testnek a politikában?
• Modern-e az intimszféra? Mitől függ, hogy mi tartozik bele? Lehet-e az intimszférában történő méltatlanságok, jogsérelmek ellen anélkül küzdeni, hogy elfogadnánk a személyes = politikai tézist? (Tekintve, hogy nyilvános intézmények megváltoztatására is nemegyszer szükség van.)
• Századunk találmánya-e a biológiai alapú politizálás, vagy most mindössze megelégeltük az eddig természetes elnyomást?
• Meg kell-e várnunk, míg az "érintettek" mozgolódnak, vagy biztosíthatók a szabadságjogok liberális meggyőződésből is? Hatékonyak-e a pozitív diszkriminációs kvóták, és mire?
• Lehet-e abban reménykedni, hogy a jólét mindenkinek meghozza a szabadságot?
• Férfit ÉS nőt teremtett-e Isten vagy embereket? Szabadon választhatjuk-e nemi identitásunkat, vagy csupán megszabadulhatunk tőlük?
• Lehet-e rekonstruálni szexuális vágyaink természeti magját? Lehet-e nemi irányultságot tanulni? A "homoszexualitás" fogalma teremtette-e "a homoszexuálisokat", vagy pusztán leírja őket?
• Hány dimenziós kontinuummal lehet modellezni a szexuális vágyakat és viselkedéseket?
• Felelősek vagyunk-e előtörő vágyainkért, netán eleve azért törnek elő, mert szabadon engedjük őket?
• A feminista és meleg tömegmozgalmak hatalmi izmozásai erősítik vagy gyengítik a szexizmust? Csökken-e a homofóbia, ha elhiszik az emberek a buziság születési adottság voltáról szóló magyarázatokat?
• Miért nem vidám a magyar buzibarakk, és jobb lenne-e ha vidám lenne?
• Hogy működnek a nemiség állami szervei és milyen lenne egy szexuálisan közömbös állam?
• Sérti-e a prostitúció az emberi méltóságot?
• Az állam semlegességének követelménye kiterjeszthető-e az élet-halál, az egészség, a népesedés, a családformák, az ökológia(!) problémáira, redukálható-e az állam feladata az individuális és csoportos önrendelkezés garanciáira?
• Az önrendelkezés szabadságát meddig terjeszthetjük ki a környezetünkkel való rendelkezésre?
• Mihez van inkább jogunk: autózni vagy emberhez méltó környezethez?
• A bioszféra megőrzése-visszaállítása vagy valamilyen állapotban megtartása abszolút érték, vagy erkölcsi meggyőződés kérdése, melyben pluralizmusnak van helye?
• Jogunk van-e visszautasítani a kötelező egészségbiztosítást, ha felelősségünk tudatában magunk akarjuk megválasztani, egészségükre káros vagy ártalmatlan életmódot folytatunk-e? Általában: miért tekintik a "közjó" részének a polgárok egészségét?
• Felelősek vagyunk-e az egészségünkért? Adottság-e a betegség(re való hajlam) vagy bűnhődés?
• Összhangba lehet-e hozni az egészségügyi ellátásokat az egyének ama jogával, hogy felelősségük tudatában maguk válasszák meg, egészségükre káros vagy ártalmatlan életmódot folytatnak-e? (E jog szerintem azt is magában foglalja, hogy ne kelljen mások döntéseinek következményeit finanszíroznunk.)
• Vajon azért pazarló-e az állami egészségügy, mert az életmódunkból fakadó megbetegedéseink terhét is átvállalja a társadalombiztosítás? Mely betegségek iránt van helye társadalmi szolidaritásnak? Meghúzható-e egyáltalán a határ egészségi adottságaink és életmódunk következményei közt? Átvállalhatja-e az állam a gyerekkorukban "szüleik bűnéből" egészségtelenül nevelkedők szenvedéseinek költségét? Ha igen, előírhatja-e a szülőknek, hogyan gondoskodjanak? Várhatjuk-e az államtól, hogy olyasmit garantáljon, amit mi teszünk kockára?
• A munkaadónak van-e joga egészségi állapotunk adataihoz (nemünkhöz, korunkhoz, ezek alapján feltételezett gyermekvállalási terveinkhez), vagy a bérezés, betegszabadság-táppénz-gyes stb. intézményei rosszak?
• Nem lehetne-e az állami felelősségvállalás-egészségre kötelezés kettőse helyett az egyének belátására és a spontán társadalmi mozgalmakra bízni az egészségünkkel való gazdálkodást?
• Ha pedig életmódunk olyan magánügy, amiben az állam semlegességet tanúsít, akkor feladata-e az államnak, hogy gondoskodjon polgárai egészségügyi kérdésekben való kiegyensúlyozott tájékoztatásáról vagy tájékoztatásuk némely feltételeiről?
• Miért éppen az alkoholon, a dohányzáson és a drogon csapódik le az állam egészségügyi felvilágosító ambíciója? Azért, mert ezek látszólag simán kiiktathatók? Miért nem korlátozzák például McDonald's vagy a (csupa olaj) Pizza Hut reklámozását, miért nem íratják rá a disznóhúsra, a fehérlisztre stb hogy ártalmas az egészségre?
• A szenvedélybetegség értelmezhető-e az önrendelkezés csorbulásaként? Ha igen, alkalmazható-e kényszergyógykezelés az önrendelkezési szabadság helyreállítása érdekében, vagy jogunk van a betegségben élést preferálni és szabadságunkról lemondani (s csupán előzetesen-e vagy már betegként is?)?
• Van-e jogunk az életünkről lemondani akkor is, ha nincsenek "testi" betegségeink? Értelmes-e szenvedélybetegségnek tekinteni az öngyilkossági szándékot? Miért csak a betegek halálhoz való joga téma? Aki munkaképes, az élni köteles? (Emberi méltóság =adófizetési képesség?)
• Egészség: jogból kötelesség? Érvényesülhet-e egyszerre a dohányozni nem kívánók "tiszta" levegőhöz való joga a dohányozni kívánók dohányzáshoz való jogával anélkül, hogy bármelyik magatartást normálisnak bélyegeznénk a másikkal szemben? Rászorulnak-e a nemdohányzók a pozitív diszkriminációra? S ha igen, akkor történelmi alulmaradottságuk megszüntetése, vagy a dohányfüst esszenciálisan offenzív diffúziója miatt? Kompromisszum-e az, ha a dohányzó fél feleannyit szív, vagy a nemdohányzónak a dohányfüst jelenléte ellen egyáltalán van joga vétót emelni? Vagy egyenesen a lehelletét is tartsa távol a dohányos? (Mert hiába nem fúj füstöt, ha utána is bagószagú.)
• Kötelezhetnek-e járványok elleni védőoltásra, -szűrésre? Ha igen, milyen terjedési módú fertőzések esetében?

* * *

A fenti kérdések pusztán a kíváncsiságomat jelzik. A sorozatnak nem célja ex katedra válaszokat adni. A sorozat tartalma és jövője azon múlik, találok-e hozzájuk előadókat. Ha tudsz ebben segíteni, megköszönöm.