A Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért dokumentumai

A be nem jegyzéssel kapcsolatos dokumentumok:

• Felülvizsgálati kérelem
• Az Alkotmánybíróság határozata, mellyel de facto betiltották a Szivárványt
• A strasbourgi bíróság lakonikus elutasító határozata

Belső szervezeti élet (pontosabban nyűglődés):

• Szabó Judit: A melegek szivárványszínű zászlaja (megnyitó beszéd a Szivárvány Társulás alakuló közgyűlésére)
• Pálfi Balázs:Levél az alakuló közgyűlésnek
• Határozati javaslatok, melyekből nem sok minden lett
• Juhász Géza és Kuszing Gábor vitaindítója arról, miért nem lehetnek a hadseregben buzik
• Alapszabály
• Drámai hangú könyörgés a tagsághoz, hogy kerüljenek elő

Politikai megnyilvánulások:

• Négyszer megismételt levél Pintér Sándorhoz még mint rendőrkapitányhoz (ti. nem válaszolt)
• Közlemény az élettársi viszony parlamenti vitájáról

Van többminden is, de nincs még kész a fájlalakba hozataluk. Ha érdekel, mikor lesz kész, kattints ide és írj emailt, hogy értesíthesselek.

A Szivárvány-ügy

Magyarországon jelenleg csorba az egyesülési szabadság, mivel 1996. május 13-án az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az államnak alkotmányos kötelessége a fiatalokat "megvédeni" a "homoszexualitással kapcsolatos" egyesületekbe való belépés "kockázataitól", azaz az ilyennek ítélt egyesületeknek megtiltják, hogy fiatalokat is tagjai közé fogadjon.

A szexuális kisebbségek emancipációjáért tenni kívánó egyesületek léte egyidős a Magyarország demokratizálódásában bekövetkezett jelentős fordulattal. Az első ilyen szervezetek a nyilvánosság megkerülésével folytatták tevékenységüket, és feladatuknak a meleg kisebbség belső kondícióinak javítását tekintették. Az 1994. áprilisában Budapesten alakult, a korábbi meleg csoportosulások aktivistáit is tömörítő Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű szervezet azonban már egy céltudatosan politizáló, a nyilvánosság előtt működő jogvédő csoportként hirdette meg magát. A szervezetre hamar felfigyelt a sajtó, ám a hatóságok adminisztratív akadályt gördítettek a Szivárvány működése elé.

Magyarországon az egyesületek legális működésének az a feltétele, hogy a bíróságon regisztráltassák magukat. A bíróságnak nincs olyan jogköre ezzel kapcsolatban, hogy beleszóljon a szervezetek belső rendjének kialakításába, pusztán a törvények betartása fölött őrködhet. A Szivárvány regisztrálását a magyar bíróságok mégis megtagadták, mivel az egyesület nem tett eleget az elsőfokú bíróság ama felszólításának, hogy vezessen be 18 éves alsó korhatárt. Azért tagadták meg az engedelmességet, mert nincs olyan magyar törvény, sem más jogszabály, amely alapján az ilyen életkori megszorítás a meleg egyesületektől jogosan követelhető lenne. Noha a Szivárvány kifejezetten közéleti egyesületként definiálta magát, az elsőfokú bíróság azzal támasztotta alá ezt a követelést, hogy bűncselekmény lenne, ha a fiatalok és a felnőttek szexuális kapcsolatba kerülnének. A másodfokú bíróság az elutasítást már nem ezzel indokolta, szerintük az lenne a veszély, ha a fiatalokat személyes példánkkal egészségtelen és erkölcstelen életmódra nevelnénk. Az ügyet legvégső fokon az Alkotmánybíróság zárta le egy harmadik indoklással, mondván, hogy ha a fiatalok kellő érettség híján döntenének az egyesülethez történő csatlakozásról, úgy egész életükre kiható súlyos következményeket zúdíthatnának saját nyakukba, s ezért az államnak az alkotmányból fakadó feladata a fiatalok megóvása a "homoszexualitással kapcsolatos" egyesületektől. Az Alkotmánybíróság egyúttal felhatalmazta az Országgyűlést, hogy ha akarja, általános törvényt hozhat a meleg egyesületek tagsági viszonyára vonatkozó életkori korlátozásról. (link az alkotmánybírósági határozat szövegéhez) Egyelőre nem készül ilyen törvény, sőt nem ellenőrízhető információink szerint egyes akkori (1996) kormánytisztviselők kínosnak érezték a bíróságok e retrográd döntéseit.

A Szivárvány alapító tagjai közül ketten, Pálfi Balázs és én (Juhász Géza) a strasbourgi Emberi Jogi Bizottsághoz fordultunk, mivel úgy találtuk, hogy a magyar hatóságok e döntésükkel megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezményt. A strasbourgi eljárásban jogi képviselőnk Horváth István és Horváth Attila ügyvédek.