alapszabály

Az egyesület neve: Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért (az egyesület megjelölés elhagyásával)

I. Az egyesület célja és tevékenysége

Az egyesület jogvédelmi szövetség a magyarországi melegek (homo-, illetve biszexuális nők és férfiak) számára. Célja a homoszexuális irányultságot és életformát a heteroszexuálissal szemben hátrányosan megkülönböztető jogszabályok, joggyakorlat és társadalmi befolyásolás megszüntetésének előmozdítása, a homo- és a biszexuális irányultságú ember többiekével egyenlő méltóságának felmutatása, a nemi és szexuális önazonosság vállalásának alapvető emberi szabadságjogként való elismertetése.
Ennek érdekében az egyesület
- a nyilvánossághoz, az állami intézményekhez és más szervezetekhez fordul;
- a nemi irányultságuk miatt hátrányosan megkülönböztetett személyeket támogatja alkotmányos jogaik érvényre juttatásában;
- belső nyilvánossága megteremtésével serkenti tagjai közéleti szerepvállalását;
- alapítvány létrehozásával segíti a nyilvánosan működő homo- vagy biszexuális önszerveződések munkáját.

Az egyesület a hazai meleg társadalom közérdekű ügyeinek képviseletét tűzi ki céljául. A melegek egyetlen rétegét, csoportját sem kezeli megkülönböztetetten.
Az egyesület céljait, ezen belül az érdekek megfogalmazódását nagymértékben szolgálja, ha minél tevékenyebb csoportok, közösségek, minél hatékonyabb szolgálatok és infrastruktúrák jönnek létre a homo- és biszexuális emberek számára. Ezért megteremti, és valamennyi, céljaival nem ellentétes kezdeményezés számára rendelkezésre bocsátja az egyesület belső nyilvánosságát, továbbá segíti őket abban, hogy a külső nyilvánosságban is terük legyen. Törekszik rá, hogy belső nyilvánossága információs hálózattá fejlődjön, rendszeres időközönként sokszorosított Hírlevelet ad ki, jelen van a homoszexuálisok saját sajtójában.
Az említett kezdeményezések számára rendelkezésre bocsátja az egyesület infrastruktúráját, illetve egyéb módon is támogatja őket. Az anyagi támogatást döntően az általa létrehozandó alapítványra bízza.
Az intézményes meleg élethez szükséges infrastruktúra megteremtésének, a szolgálatok és közösségek, helyi kezdeményezések továbbélésének és fellendülésének az egyesület csak támogatója és kezdeményezője lehet, irányítója nem. A közösségeket az egyesület sem bekebelezni, sem befolyásolni nem kívánja. Eleve lemond arról, hogy szervezze őket. Ellenőrizni csak az olyan csoportok (ún. részcsoportok) tevékenységét fogja, amelyek jogi személyisége saját jogi személyiségéből ered (az egyesület felügyelőbizottsága működésük törvényességét vizsgálja).

II. A tagsági viszony

1. Az egyesület tagja az a magánszemély, aki írásban csatlakozik.
2. Csatlakozási nyilatkozatnak tekintendő bármely olyan írásos nyilatkozat, amely tartalmazza az egyesülethez való csatlakozási szándék egyértelmű kinyilvánítását, valamint a csatlakozó nevét, állandó lakhelyét, levélcímét, aláírását.
3. A csatlakozási nyilatkozatot az egyesület titkárához kell eljuttatni, aki azt a kézhezvételt követő első munkanapon nyilvántartásba veszi. A tagsági viszony kelte a regisztráció dátuma. A titkár a regisztrációról három napon belül írásbeli értesítést küld, ehhez mellékeli az alapszabályt. Hiányos csatlakozási nyilatkozat érvénytelen, a hiány pótlására a titkár a csatlakozni szándékozót felkéri.
4. Az egyesületből a tag írásbeli nyilatkozattal bármikor kiléphet. E nyilatkozatra a 3.-belihez hasonló szabályok vonatkoznak.
5. A tagok személyes adataihoz a titkár, az ügyvivői testület és a felügyelőbizottság tagjai férhetnek hozzá és kizárólag az egyesület szorosan vett működésével kapcsolatban használhatják fel. Más személynek vagy szervezetnek tag adatait csak a tag előzetes írásbeli engedélyével lehet kiadni, beleértve a közvetett úton való kikerülést is. A tag a személyével kapcsolatos iratokba bármikor betekinthet, kérheti személyes adatainak helyesbítését vagy törlését, nevének vagy címének megváltozását közölni köteles.
6. A tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel (4.)
b) kizárással (7.b))
c) ha a tag a nyilvántartásból törölteti nevét vagy címét, illetve fél éven belül nem közli ezek megváltozását.
d) fél éves tagdíjhátralék esetén, amennyiben a titkár megkeresésére sem pótolja tartozását.
A c) és d) esetben a tagsági viszony megszűnését az ügyvivői testület mondja ki.
7. Az egyesület céljaival összeegyeztethetetlen megnyilatkozása vagy cselekedete miatt a tagot
a) a felügyelőbizottság előterjesztésére az ügyvivői testület a legközelebbi közgyűlésig a IV.5.-ben meghatározott jogai vagy azok egy részének gyakorlásában felfüggesztheti. E határozatát az ügyvivői testület
- egyhangúlag hozza és indokolja;
- megküldi a tagnak;
- nyilvánosságra hozhatja a felfüggesztésre okot adó megnyilvánulás fórumán;
- nem vonhatja vissza;
- a legközelebbi közgyűlés elé tárja.
A felügyelőbizottság vagy saját tagját, illetve póttagját az ügyvivői testület nem függesztheti fel.
b) a közgyűlés a felügyelőbizottság vagy húsz tag írásbeli előterjesztésére kizárhatja. A kizárt tag csak egy év elteltével, harminc tag írásbeli ajánlására, a közgyűlés által vehető vissza.

III. Pártoló tagok, tagcsoportok és részcsoportok

1. Az egyesület pártoló tagja az a magánszemély, szervezet, magánszemélyekből álló társulás, amely csatlakozási szándékát írásban kinyilvánítja. A pártoló tagok az általuk elhatározott módon és mértékben támogatják az egyesületet.
2. Az egyesület tagcsoportja az a szervezet vagy magánszemélyekből álló legalább öt fős társulás, amely csatlakozási szándékát írásban kinyilvánítja.
3. A tagcsoport és a pártoló tag tagsági viszonyára a II.2-7-tel azonos szabályok vonatkoznak, a következő eltérésekkel. Tagcsoport és a nem magánszemély pártoló tag csatlakozási nyilatkozatán megnevezi székhelyét, képviselőjét és annak lakcímét is, jogaival e képviselője útján él, megszűnésével tagsági viszonya megszűnik. A képviselő személyének megváltozását közölni kell az egyesülettel. Ugyanazon személy csak egy tagcsoportot képviselhet.
4. Az egyesület részcsoportja az egyesület tagjainak az a legalább öt fős társulása, amely megalakulását, működési rendjének megállapítását, működése anyagi alapjainak megteremtését, valamint alapításakor s attól kezdve félévenként tagjainak aláírásukkal hitelesített névsorát és választott képviselőjének személyét az egyesület ügyvivői testületével írásban közli. A részcsoport ügyeiben annak taggyűlése dönt, amely legalább félévenként ül össze.
Amennyiben a részcsoport működése nem ellentétes az egyesület alapszabályával és a jogszabályokkal, az ügyvivői testület a megalakulás bejelentését követő 30 napon belül elismerő nyilatkozatot ad ki, ezzel a részcsoport jogi személlyé válik. Ellenkező esetben az ügyvivői testület az elismerő nyilatkozat kiadását megtagadja.
Amennyiben a részcsoport működése sérti az egyesület alapszabályát vagy a jogszabályokat, a felügyelőbizottság előterjesztésére az ügyvivői testület elrendeli a részcsoport taggyűlését, súlyosabb esetben a korábban elismert részcsoport működését a közgyűlésig felfüggeszti és az ügyben a törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordul. A közgyűlés a részcsoportot feloszlathatja. Minderre a tagok felfüggesztésével, illetve kizárásával megegyező szabályozás érvényes.
A részcsoport működésének féléves szünetelése után az ügyvivői testület a részcsoport megszűnését megállapítja. E döntés ellen a részcsoport a közgyűlésnél fellebbezhet.

IV. Jogok és kötelességek

1. A tagok, a tagcsoportok képviselői és a pártoló tagok a közgyűlésen részt vehetnek és felszólalhatnak.
2. Tag bármilyen tisztségbe megválasztható. Magánszemély pártoló tag a felügyelő bizottságba választható.
3. Egyhangúlag hozott állásfoglalásait az ügyvivői testület az egyesület nevében hozhatja nyilvánosságra.
4. A tag az ügyvivői testülethez az egyesület ügyeiben a közgyűlésen vagy írásban bármikor interpellálhat, és arra a közgyűlésen, illetve ha 30 napon belül nincs közgyűlés, akkor 30 napon belül írásos választ kell kapnia. Ha a tag a választ nem fogadja el, kérheti a közgyűlés állásfoglalását.
5. A tagoknak, a tagcsoportok képviselőinek és a pártoló tagoknak joguk van külön írásbeli kérelem nélkül az egyesület bármilyen hivatalos okmányába betekinteni (kivéve ha ezzel más tag személyiségi jogai sérülnének), valamint az egyesület rendezvényein, illetve tanácskozási és javaslattételi joggal bármely szervének ülésén részt venni.
6. A tagok, tagcsoportok és részcsoportok kezdeményezéseikről, illetve működésükről az egyesület belső nyilvánosságát felhasználva tájékoztatják egymást. A tagcsoportok a közgyűlés előtt egy hónappal tájékoztatják az ügyvivői testületet tevékenységükről.
7. A tagok és a tagcsoportok tagdíjat kötelesek fizetni. A tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg. Egy összegben egy vagy több évre előre fizetve az évi tagdíj a havi tagdíj tízszerese. Részcsoport tagjai által befizetett tagdíjakból az egyesület 5 fő tagdíjának megfelelő részt tart meg, a többit a részcsoportnak visszautalja.
8. A tag egy évre előre írásban indoklással tagdíjmentességet kérhet az ügyvivői testülettől. Ha az ügyvivői testület e kérelmet 30 napon belül indoklással nem utasítja el, a mentesség automatikus.

V. A közgyűlés

1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.
2. A közgyűlést
a) az ügyvivői testület hívja össze az előző közgyűlés által kijelölt nyolc hónapon belüli időpontban, vagy hamarabb.
b) a felügyelő bizottság hívja össze negyven napon belül, ha:
- a tagok egyharmada vagy 40 tag az ok és cél megjelölésével írásban kéri
- az ügyvivői testület elmulaszt eleget tenni a)-nak
- az ügyvivői testület létszáma három fő alá csökken;
- az ügyvivői testület két hónapon át határozatképtelen vagy nem ül össze
- az ügyvivői testület valamely tagjának tevékenysége vagy az ügyvivői testület működése huzamosabban ütközik az alapszabállyal, a közgyűlés határozataival vagy a jogszabályokkal, vagy pénzügyileg súlyosan szabálytalan
- a bíróság elrendeli.
3. A közgyűlést lehetőleg munkaszüneti napon 10 és 14 óra között kell elkezdeni. A közgyűlés helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről a tagokat, a tagcsoportokat és a pártoló tagokat legalább 14 nappal korábban értesíteni kell. Az értesítéshez mellékelni kell az ügyvivői testület és a felügyelőbizottság jelentését, valamint a határozati javaslatokat.
4. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen vagy határozatképességét a tisztségviselők megválasztásának kihirdetése előtt elveszíti, akkor a régi tisztségviselők tisztségükben maradnak és hatvan napon belül a felügyelőbizottság újabb közgyűlést hív össze. Az újból összehívott közgyűlés a tagok egynegyedének vagy legalább negyven tagnak a jelenlétében határozatképes. Ha két éven át nem ül össze határozatképes közgyűlés, az egyesület megszűnik.
5. Napirendjére föl kell vennie a II.7.a) és b), III.5., IV.4., V.8.b), és VI.1. szerint indítványozott ügyeket, V.6.b)-t és c)-t, és mindazt, amit 10 tag írásban kér vagy egyszerű többséggel maga el nem utasít. A közgyűlés napirendjére vonatkozó kötöttségek:
- 6. d) napirend előtt, illetve soron kívül;
- a közgyűlés kezdetéig benyújtott interpellációk és 6. b) megelőzi 6. c)-t és 6. f)-t;
- az 6. c) bekezdései a felsorolás sorrendjében;
- a tisztségviselők jelölésének lezárása után nincs alapszabály módosítás. Ellenkező esetben a jelölést és a választást meg kell ismételni.
6. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) levezető elnökének megválasztása, az alapszabály módosítása
b) az előző közgyűlés által választott tisztségviselők beszámoltatása
c) a következő közgyűlésig terjedő időszakra
- az ügyvivői testület feladatainak meghatározása;
- a költségvetési irányelvek meghatározása;
- az ügyvivői testület és a felügyelőbizottság megválasztása (V.8.);
d) a tagok kizárása, kizárt tagok újrafelvétele és a részcsoportok feloszlatása;
e) az egyesület feloszlásának, illetőleg más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása;
f) tiszteletdíjak és jutalmak megállapítása;
g) mindaz, amit külön döntésével maga ideutal.
7. A közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Kivéve:
- ha külön döntésével maga másmilyen határozathozatali eljárást állapít meg;
- ha tíz jelenlévő tag titkos szavazást kér;
- a napirend megállapítása, amely az V.5. szerint történik;
- az 6. a), d), e), és f), amelyekben nyílt szavazással, a jelenlévők háromnegyedének szavazatával határoz;
- az ügyvivői testület és a felügyelőbizottság választása, amely a V.8-ban leírt módon történik.
8. Az ügyvivői testület és felügyelőbizottság választása
a) az ügyvivői testületbe vagy a felügyelőbizottságba való jelöléshez tíz tag vagy pártoló tag írásos ajánlása és jelölt személy jelöltséget vállaló írásos nyilatkozata szükséges. Ugyanazon személy csak egyik testületbe jelöltetheti magát. A jelölést és a jelöléstől való visszalépést a választás megkezdéséig lehet bejelenteni. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel eldönti a testületek létszámát, majd a nem jelölt tagok és pártoló tagok közül legalább háromtagú szavazatszámláló bizottságot alakít. A választás titkos. Nem érvényes az a szavazat, amely több személyt jelöl meg, mint a testületek létszáma. A testületek tagjaivá a legtöbb szavazatot szerzett személyek válnak. Póttagjai továbbá a közgyűlés több mint felének szavazatát megszerzett személyek. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés újabb titkos szavazással dönt.
b) 20 tag írásbeli javaslatára titkos szavazással, háromnegyedes többséggel olyan határozatot is hozhat a közgyűlés, hogy a régi ügyvivői testület és felügyelőbizottság mandátumát meghosszabbítja, kivéve ha e testületek két évnél hosszabb ideje tisztségükben vannak vagy e meghosszabbítást nem vállalják.

VI. Tisztségviselők és megbízottak

1. Az ügyvivői testület és a felügyelőbizottság megbízatása két közgyűlés közötti időszakra szól. A választott tisztségviselő megbízatása idő előtt megszűnik, ha tisztségéről lemond, illetve ha megválaszthatóságának törvényi vagy alapszabályi akadálya támad. Az egyesület választott tisztségviselői feladatukat társadalmi munkában látják el. Az egyesület működésének biztosítására megbízottakat foglalkoztathat. Az egyesület céljai érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységért bármely személynek tiszteletdíj, jutalom adható. Erről a közgyűlés harminc tag írásbeli ajánlására határoz.
2. Az ügyvivői testület az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Három vagy öt tagja van. Legalább kéthetente ülésezik. Feladatait a közgyűlés, illetve az egyesület alapszabályban megfogalmazott céljai szerint maga állapítja meg. Az egyesület mindazon ügyeiben jogosult eljárni, amelyeket az Alapszabály vagy a közgyűlés más szerv hatáskörébe nem utal.
Döntéseit tagjai többségének egyetértésével hozza, előzetes eltérő döntése hiányában név szerinti szavazással.
A közgyűlés és saját maga határozatairól valamint az egyesület működésének egyéb híreiről rendszeresen tájékoztatja a tagságot.
Az ügyvivői testület megbízhat egy főt a titkári, és egy főt a pénztárosi feladatok ellátásával, szükség esetén egyéb megbízásokat is adhat. E hatáskörében eljárva megállapítja a megbízottak díjazását, a megbízás időtartamát, ellenőrzi tevékenységüket.
Az egyesület nevében aláírási joga az ügyvivői testület tagjainak van.
Havonta legfeljebb tízezer forinttal gazdálkodik önállóan, az ezen felüli kiadásokkal kapcsolatban, amennyiben nem a közgyűlés összegszerű határozata alapján jár el, a felügyelőbizottság véleményét kell kérnie. Minden páros hónap 10. napjáig tételesen felsorolt írásbeli elszámolást nyújt be a felügyelőbizottságnak az előző két hónap kiadásairól és bevételeiről.
3. A felügyelőbizottság az egyesület ellenőrző szerve. Kizárólag a közgyűlésnek felelős. Három vagy öt tagja van. Vizsgálja az egyesület működését, anyagi helyzetét, tisztségviselőinek, megbízottainak és részcsoportjainak munkáját. Azokat a jogköröket gyakorolja, amelyekkel az Alapszabály felruházza.
Az egyesület működésében észlelt pénzügyi szabálytalanság, alapszabály- vagy jogszabályellenesség esetén felszólítja az ügyvivői testületet, illetve a részcsoportot a szabálytalanság felszámolására. Ha ez e felszólítás ellenére folytatódik, akkor a törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordul vagy közgyűlést hív össze.
4. A titkár az ügyvivői testülettől kapott megbízás alapján ellátja az adminisztratív teendőket. Jegyzőkönyvet készít az ügyvivői testület, az egyesületi tanács és a felügyelőbizottság üléseiről, kezeli a tagnyilvántartást, és az egyesület infrastruktúráját, bonyolítja az egyesület levelezését.
5. A pénztáros az ügyvivői testület megbízottja az egyesület pénzügyeinek bonyolítására. Önálló kifizetési joga nincs.
6. Az ügyvivői testület és a felügyelőbizottság tagjai, a titkár és a pénztáros nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói, nem élhetnek vagyonközösségben vagy közös háztartásban. Az ügyvivői testület és a felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek azonos személyek. A titkár és a pénztáros nem lehet választott tisztségviselő, de lehet ugyanaz a személy.
7. Az ügyvivői testület és a felügyelőbizottság póttagjai e testületek üléseinek állandó meghívottjai. Ha az ügyvivői testület vagy a felügyelőbizottság tagjának megszűnik a megbizatása, helyébe a választáson legtöbb szavazatot szerzett póttag lép.

VII. Az egyesületi tanács

Az egyesületi tanács tagjai a tagcsoportok és részcsoportok képviselői. Ülésein a tagok és a pártoló tagok is résztvehetnek. Az egyesületi tanács ajánlásokat fogalmaz meg az ügyvivői testület számára. Legalább kéthavonta ülésezik. Az ülései közötti időszakra elnököt választ, aki képviseli a tanácsot az ügyvivői testületi üléseken. Az elnök nem lehet az egyesület VI-ban felsorolt tisztségviselője vagy megbízottja.

VIII.

Az alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. (Ptk) és az 1989. évi II. (egyesülési jogról szóló) törvény, és az 1992. évi LXIII. törvény 2. fejezetének (a személyes adatok védelme) rendelkezései az irányadóak.