|
- bűncselekménynek minősül, ha 18 év feletti és e kor alatti azonos nemű személyek szeretkeznek (Büntető törvénykönyv - Btk. - 199.§, "természet elleni fajtalanság"), ugyanakkor tizennégy éven felüli ellenkező nemű személyek között az egyetértéssel létesített szexuális kapcsolatok nem büntethetők - a szexuális bűncselekmények 97-99%-át férfiak követik el - ilymódon a melegek hátrányos megkülönböztetése azt jelenti a valóságban, hogy miközben a törvény a felnőttek általi szexuális visszaéléstől csak a kiskorú fiúkat védi, nem védi viszont tőlük a kiskorú lányokat - amit nem tilos, azt elvileg szabad - nincs olyan magyar törvény, amely a 18 év alattiaknak megtiltaná a szerelmet, a társkeresést, vagy a tényleges együttélést valakivel - nincs olyan rendelkezés sem, amely szigorúbban szabályozná a meleg szórakozóhelyek látogatását, mint bármely másét - nem üldözi a törvény a 12-18 év közötti azonos nemű fiatalok egymással folytatott nemi érintkezését - mégis előfordul, hogy rendőrök, pedagógusok, más hatalmi személyek úgy vélik, hogy törvénytelen az azonosnemű fiatalok szexuális érintkezése, s ennek alapján megsértik a fiatalok jogait - például elviszik a meleg bárokból a fiatalokat a rendőrök, vagy meg is verik őket - vagy elbocsátanak diákokat iskolából, kollégiumból azért, mert barátaikkal szexuális aktust folytattak - mindez azonban teljesen törvénytelen - a törvény meghatározása szerint "fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál" - a "közösülés" a büntetőjog szerint csak nő és férfi között lehetséges - noha a bíróságok használják az "anális közösülés" kifejezést, azt jogi szempontból "fajtalanságnak" minősítik - így az azonos nemű partnerek közötti bármilyen szexuális cselekmény a törvény szerint "fajtalanságnak" számít - a Btk.-nak ez a szóhasználata a jog más területeire is átterjedt, így például egy munkajogi bíróság "fajtalanságnak" nevezte két felnőtt férfi aktusát is, bár az semmiféle bűncselekményt vagy szabálysértést nem jelentett (az elbocsátott és azután öngyilkos rendőr esete) - a Habeas Corpus Munkacsoport egyik tagja 1996-ban kérte az Alkotmánybíróságtól e megbélyegző kifejezés megsemmisítését, mindmáig hiába - a bíróságok a határesetek alkalmával saját belátásuk szerinti mérlegeléssel döntik el, hogy a testi érintkezés mely módjait tekintik "fajtalanságnak" - ennélfogva nem zárható ki, hogy a bíróság azonos nemű partnerek között néha olyasmit is fajtalanságnak minősítsen, amit ellenkező neműek között általában nem tekintenek annak - a Btk. 199.§-a alapján csak az idősebb partner büntethető, a fiatalabb partner a sértett - a büntethetőséget kizáró körülmény, ha az elkövető tévedésből úgy hitte, partnere is elmúlt már 18 éves (Btk. 27.§ (1) bekezdése) - a hatóságok saját belátásuk szerint mérlegelik az ilyen tévedésre való hivatkozás jogosságát - előfordult már, hogy a bíró a tévedésre hivatkozó vádlottat bűnösnek minősítette, mert "ránézésre is láthatta, hogy a sértett kiskorú" (az egri ügyben) - a törvény szerint "természet elleni fajtalanságnak" minősül, és büntetendő két olyan fiatal szexuális érintkezése, akik között bár a korkülönbség csekély, csak éppen egyikőjük még nincs 18, a másikójuk pedig már több 18-nál - a Habeas Corpus Munkacsoport szerint azonban a fiataloknak joguk van a szerelemre és a szexuális örömökre - ezért a HCM szerint nem szabadna üldözni kis korkülönbségű partnerek kölcsönös vonzalmon alapuló szexuális kapcsolatát, mivel az legtöbbnyire nem minősíthető a fiatalabb partnerre nézve veszélyesnek - "nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van" (Btk. 27.§ (2) bekezdése) - e rendelkezés alapján a Habeas Corpus szerint az ügyészség köteles megszüntetni a szerelmes fiatalok elleni büntetőeljárásokat - a gyanúsított a vallomás tételét a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, akármilyen bűncselekménnyel gyanúsítják (Büntetőeljárási törvény - BE. - 87.§). - a fiatalabb partner, mint sértett, köteles tanúvallomást tenni vagy magát szakértői vizsgálatnak alávetni, de igényelheti a megjelenésével felmerült költségeinek vagy kárának megtérítését - aki a szakértői vizsgálatnak nem veti magát alá, rendbírsággal sújtható - a sértett és a tanú is megtagadhatja a vallomást, ha a gyanúsított hozzátartozója, például ha élettársa (azaz közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együttélnek) vagy ha eljegyezték egymást (BE. 66.§ (1) bekezdés a) pontja) - a tanú a szakértői vizsgálatban való részvételt is megtagadhatja - a vallomás megtagadásának okaként az élettársi viszonyra nem hivatkozhat az a kiskorú, akinek nagykorú partnere ellen folyik a büntetőeljárás: amíg a törvény üldözi a köztük létesített szexuális kapcsolatot, addig élettársi viszony sem létesíthető közöttük - ha azonban a fiatalabb partner időközben betöltötte a 18. évét, élettársként már jogosan tagadhatja meg a vallomást - a "jegyesség" fogalmát nem határozza meg törvény, s az a szó hagyományos jelentése szerint nem foglalja magában a nemi kapcsolatot - így egy, barátok jelenlétében folytatott eljegyzési ceremóniára hivatkozva a fiatalabb partner megtagadhatja a vallomást anélkül, hogy ezzel beismerné a szexuális kapcsolatot: a jegyespár a szexet a fiatalabb partner 18. éve betöltése utánra is tervezheti, s éppen ennek az időnek a kivárását kívánták az eljegyzéssel könnyebbé tenni - a sértettet és a tanút kihallgatása előtt mentességére figyelmeztetni kell, ennek megtörténtét jegyzőkönyvbe kell venni - ha a hatóság nem figyelmeztette a tanút mentességére, a tanúvallomás nem használható fel a vádlott ellen - a tanúvallomás megtagadásának jogosságáról a hatóság dönt - az a tanú, aki "az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja", hamis tanúzás bűntette miatt büntetendő - a "való elhallgatásának" az minősül, ha "a tanú vallomást tesz, ám tudottan nem adja elő a valóságban megtörténtekről az általa tudott ismereteit" (a Btk kommentárja) - a hallgatás nem hamis tanúzás (uo.). Ha kérdése, problémája van, ha úgy érzi, megsértették jogait, vagy ennek bekövetkeztétől tart, forduljon a Habeas Corpus Jogsegélyhez a 06 30 9965666-os telefonszámon (szerdánként 16-18 óra között), az 1364 Budapest Postafiók 31. levélcímen, vagy emailben: jogsegely@habeascorpus.hu. Juhász Géza, 1997, 2001 | ||
English version
