Milyen jogai vannak a rendőrséggel szemben

"Egyike a polgári szabadság alapfeltételeinek, hogy ne legyen rendőri tevékenység, melynek megfelelő törvény ne szolgálna alapul" (Grünwald Béla, 1876)

A rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat lát el. (Rtv 1. §)

"Ha a rendőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles a rendőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolványával igazolni. A rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni." (Rtv 20.§)

"A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A rendőr az általa ismert vagy más jelen lévő ismert kilétű személy közlését is elfogadhatja igazolásként. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti. A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi." (Rtv 29.§)

Ide tartozik még, hogy a szabálysértésekről szóló kormányrendelet 5.§-a szerint: "Aki az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását, személyazonosságának megállapítása végett személyi igazolványának (útlevelének) átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag valótlant állít, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

"A motozás előtt az érdekeltet fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át. A motozást csak a megmotozottal azonos nemű végezheti és egyébként is csak ilyen személy lehet jelen." (BE 104.§)

"A rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a rendőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg." (Rtv 32.§)

"A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható." (Rtv 19.§)

"Ha a polgár a rendőr első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő rendőr "A törvény nevében!" figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel." (Szolgálati Szabályzat 7.§)

"A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók." (Rtv 19.§)

Ellenben a szabálysértési törvény 98.§-a szerint: "Aki a hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy jogszerű eljárását szándékosan akadályozza, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

Bűncselekményt követ el viszont, aki a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt (illetve a támogatására vagy védelmére kelt személyt) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza. (Btk 229-231.§)

"A rendőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen ?gyelmeztetni kell. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben." (Rtv 16., 47., 61.§)

"A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár." (Rtv 15.§)

Ha az intézkedés alá vont polgár úgy véli, hogy a rendőr intézkedésével jogait megsértette, jogában áll panaszt emelnie. A panaszt a sérelem bekövetkezésének napjától számított 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjéhez kell benyújtani. A vezető a panasz tárgyában 8 napon belül indoklással ellátott határozatot hoz, mely ellen a panaszos 8 napon belül a felettes szerv vezetőjénél fellebbezéssel élhet, melyet ugyancsak 8 napon belül bírálnak el. (lásd Rtv 92., 93.§) Az esetleg jogsértő rendőri intézkedések miatt más jogágak szabályai szerint is jogorvoslat kezdeményezhető (például államigazgatási-, büntető-, szabálysértési eljárás).

Bűncselekmény miatt a nyomozó hatóságnál (rendőrség vagy ügyészség) bárki tehet írásban vagy szóban feljelentést, az utóbbi esetben a hatóság a feljelentést köteles jegyzőkönyvbe foglalni. A feljelentést más hatóság (például bíróság, települési önkormányzat) is elfogadhatja. (l. BE 122., 125.§)

Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata. Senki nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. (BE 3.§)

Akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, az alapos gyanú közlése után azonnal úgy dönthet, hogy védőt kíván választani, illetve kéri védő kirendelését. "A gyanúsítottat az alapos gyanú közlését követően- ha fogva van, huszonnégy órán belül - ki kell hallgatni." (BE 132.§) A törvény nem ad garanciát arra, hogy a gyanúsított már a legelső kihallgatásnál is ragaszkodhasson védője jelenlétéhez. "A terhelt az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, büntető eljárási jogairól és kötelezettségeiről a hatóságtól felvilágosítást kérhet, a tárgyaláson kihallgatottakhoz kérdést intézhet. A fogva lévő terhelt a védőjével szóban és írásban ellenőrzés nélkül érintkezhet." (BE 44.§)

A sértett az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, a hatóságtól büntető eljárási jogairól és kötelezettségeiről felvilágosítást kérhet, a bírósági tárgyaláson a kihallgatottakhoz kérdés feltételét indítványozhatja és felszólalhat. (BE 53.§)

"A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés vagy elrejtőzés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését, illetőleg az őrzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja." (Rtv 18.§)

* * *

• BE - 1973 évi I. törvény a büntetőeljárásról
• Btk - 1978 évi IV. törvény, büntető törvénykönyv
• Rtv - 1994 évi XXXIV törvény a rendőrségről
• a rendőrség Szolgálati Szabályzata - 3/1995. (III.1.) BM rendelet
• szabálysértési törvény - 1968 évi I. törvény
• szabálysértési kormányrendelet - 17/1968. (IV.14.) Korm. rendelet