Mik a személyiségi jogok védelmének alapelvei?

- A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

- A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti egyebek között a nők hátrányos megkülönböztetése, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a magántitokkal, a hangfelvétellel vagy képmással történő visszaélés, a magánlaksértés, továbbá a levéltitok, a testi épség, az egészség, a jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság megsértése. (Polgári törvénykönyv 76-82.§)

- Így a hatályos törvény szerint is jogsértésnek minősülhet például a csak férfiaknak szóló álláshirdetés, vagy a nők egyéb munkahelyi diszkriminációja.

- Az emberi méltóság joga megilleti az abortuszkérő nőket az abortuszt megelőző procedúra valamint a műtét során is. Az abortuszra kényszerülő nők megalázása, meghurcolása jogsértés, mely ellen a polgári jog védelmet ígér.

- A nemi erőszak, a szexuális zaklatás vagy egyéb szexuális visszaélés is sérti a személyhez fűződő jogokat.

- A durva, megalázó szavakkal való zaklatás is sérti a személyhez fűződő jogokat. Az ilyen beszéd akkor is jogsértő, ha rendőr mondja.

- A fényképfelvétel újságban vagy televízióban, hangfelvétel rádióban való közzététele, ha a rajta szereplő személy nem járult ehhez hozzá, általában szintén jogsértés. A szereplő a közzétételhez feltételeket is szabhat, például torzítást, takarást köthet ki, korlátozhatja a közzététel helyét vagy idejét.

- A Habeas Corpus Munkacsoport álláspontja szerint szexuális kisebbséghez tartozók bármilyen hátrányos megkülönböztetése is jogsértésnek minősül, hiszen sérti az emberi méltóságot.

- Magyarországon még nincs kiterjedt gyakorlata az emberi méltóság megsértése miatt indult személyiségi jogi pereknek, de a HCM feladatának látja ilyen perek útján is előmozdítani az emberi jogok érvényesülését.

- Akinek személyhez fűződő jogát megsérti, az a jogsértővel szemben polgári jogi úton is felléphet, függetlenül attól, hogy a jogsértő cselekmény bűncselekmény-e egyúttal, s hogy indult-e büntetőeljárás az ügyben.

- Tehát akkor is joga van a személyhez fűződő jogai megsértése miatt polgári jogi úton föllépni, ha nem tett a jogsértő ellen a rendőrségen feljelentést, vagy a büntetőeljárás ereménytelen volt. Az sem befolyásolja a jogsértés polgári jogi megítélését, ha a cselekmény bűncselekményként csak magánindítványra büntetendő, s a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidőn túl lépett fel a jogsértés ellen.

- A személyiségi jogok megsértése ellen a jogsértéstől számított öt éven belül bármikor fölléphet, noha számolni kell azzal, hogy az idő elteltével egyre nehezebbé válhat a jogsértés bizonyítása.

- A polgári perben a jogsérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania a jogsértés megtörténtét, hacsak a jogsértő el nem ismeri azt. Ez egyrészt hátrány a büntetőeljárással szemben, mert a jogsértett fél nem élhet a csak a hatóságok által alkalmazható nyomozati eszközökkel (például házkutatás, lefoglalás), másrészt előny, mivel a jogsértett fél nincs kitéve annak a veszélynek, hogy érveit már a rendőrség vagy az ügyészség elveti, s ezért nem kerül bíróság elé az ügy.

- A bizonyításnak nincs előre megszabott kötelező módja. Az sem eleve akadálya a valós tények megállapításának, ha jogsértett személyen és a jogsértőn kívül nincsenek más tanúk, vagy ha a tanúk egybehangzóan a jogsértő ártatlanságát vallják. A sérelmet szenvedett felperes vallomása is bizonyítéknak minősül, s a törvény szerint a bíróság a bizonyítékokat "meggyőződése szerint bírálja el".

- "Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat." (Ptk. 84.§)

- A jogsértett személy akkor is követelhet pénzbeli kártérítést, ha kára nem vagy nem kizárólag vagyoni jellegű. Követelhető pénzkártérítés a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni kár hozzávetőleges kiegyenlítésére. Ilyenkor "nemcsak a kár nagysága, de maga a személyi kár bekövetkezte is becslésen alapul, amelynek objektív mércéje nincs, s amelyet éppen ezért a jogi szabályozásban nem lehet a következményekhez igazítani. Ebben egyedül a bíróságok józanságának, személyes elkötelezettségének és mértéktartásának lehet meghatározó szerepe." (Alkotmánybíróság, uo.)

- Ha a jogsértő a jogsértést per nélkül elismeri, s a kért elégtételt megadja, akkor nem szükséges bírósághoz fordulni. Ha ezt csak a per elindítása után, de a per lezárása előtt teszi, a jogsértett a keresettől akkor is elállhat, de érdemes ennek feltételéül azt szabni, hogy a jogsértő ne csak a kártérítést, hanem a perköltséget is fizesse meg.